Január 19-én egy autóba rejtett bomba robbant a Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra fekvő város központi bírósági épülete előtt. A robbanásban senki sem sérült meg.
A lapnak megküldött állásfoglalásban a csoport tagadta, hogy a Brexit, vagyis Nagy-Britannia tervezett uniós kiválása lett volna a cselekmény indítéka.
Mindez a beszéd a Brexitről - a kemény és puha határokról, és nincs semmiféle hatással cselekményeinkre. Az IRA nem megy sehová. A harcunk folytatódik
- írta a szervezet.
„Egyben óva intjük a brit kollaboránsokat, hogy azonnal hagyjanak fel az együttműködéssel, mert nem lesz több figyelmeztetés" - olvasható a közleményben.
Az észak-írországi rendőrségi szolgálat (PSNI) a merénylet után közölte, hogy
a készülő robbantásról előzetes értesítést kapott.
Az észak-írországi felekezeti konfliktus évtizedeiben a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus milíciák - elsősorban a legnagyobb ilyen csoport, az egykori Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) - rendre kódolt figyelmeztetéseket küldtek a hatóságoknak a merényletek előtt.
Az 1998-as nagypénteki egyezménnyel elindult megbékélési folyamat meghatározó horderejű mozzanataként az IRA, amely valaha a legnagyobb britellenes katolikus félkatonai szervezet volt Észak-Írországban, már hosszú évekkel ezelőtt felhagyott a fegyveres akciókkal, leszerelte fegyverzetét és gyakorlatilag beszüntette tevékenységét.
Az északír rendőrség szerint a nyomozás jelenleg az "új IRA" nevű kis létszámú szakadár katolikus milíciára összpontosul.
Ez a csoport egyike azoknak, amelyek elvetik a három évtizedes erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki egyezményt.
Az új IRA 2012-ben alakult, és eddigi legsúlyosabb terrorcselekménye egy pokolgépes merénylet volt, amelyet három éve követett el Belfastban egy büntetés-végrehajtási tisztviselő ellen.