A robbanásban senki nem sérült meg. Az észak-írországi rendőrségi szolgálat (PSNI) szombat éjjel Twitter-bejegyzésben azt írta, hogy áll a közelben egy másik autó is, amely gyanús az esetet vizsgáló nyomozóknak.
A PSNI közölte, hogy a készülő robbantásról előzetes értesítést kapott,
és éppen hozzákezdett a környéken több épület - köztük szórakozóhelyek és szállodák - kiürítéséhez, amikor a detonáció bekövetkezett.
Az észak-írországi felekezeti konfliktus évtizedeiben a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus milíciák - elsősorban a legnagyobb ilyen csoport, az egykori Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) - rendre kódolt figyelmeztetéseket küldtek a hatóságoknak a merényletek előtt.
A PSNI nem közölte, hogy a szombat esti figyelmeztetés hasonló volt-e azokhoz, amelyeket az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodással lezárult konfliktus idején az IRA használt.
A robbantást a legnagyobb észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin és a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) egyaránt elítélte.
Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, hanem csak Derry. A Londonderry elnevezést az északír fővárostól, Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra fekvő településen sehol nem lehet látni.
Londonderry volt a színhelye az észak-írországi konfliktus egyik legtragikusabb, a történelembe véres vasárnap néven bevonult eseményének.
Brit ejtőernyősök 1972 januárjában tüzet nyitottak az északír katolikus polgárjogi mozgalom által a bírósági végzés nélküli internálások ellen szervezett tüntetés résztvevőire, és 14 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek.
A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az IRA tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.
Az 1998-ban kezdődött, 2010-ben befejeződött újabb hivatalos brit vizsgálat azonban - amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben - megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt tűzfegyver, és az első lövést brit katonák adták le.
David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban, „a kormány és az ország nevében” elnézést kért a történtekért.