Minden év végén a számvetés mellett a legtöbbeket az érdekel, hogy vajon milyen lesz a következő év akár a személyes életünkben, akár az országban, vagy a világban. Amit már most kijelenthetünk, hogy
2019-ben biztosan nem fogunk unatkozni, mivel több sorsdöntő választást is tartanak
összesen legalább kétmilliárd ember, vagy több szavazhat a különféle parlamentekről. Jövő évi kitekintésünk elkészítéséhez a Stratfor nevezetű amerikai geopolitikai intézetet hívtuk segítségül.
Az intézet szerint 2019-ben világszinten folytatódni fog az Egyesült Államok és Kína rivalizálása katonai és gazdasági téren is. Tajvan és a Dél-kínai-tenger térségében erősödni fog a fegyverkezési verseny, de világszinten is gyorsulhat Oroszország, az Egyesült Államok és Kína fegyverkezése. A jövő év nagy kérdése lesz, hogy az úgynevezett középhatalmak (Törökország, India és Vietnám) ebben a nemzetközi rendszerben milyen pozíciót tudnak majd elfoglalni.
Az elemzőintézet szerint
2019-en tovább éleződik majd Teherán és Washington viszonya a nukleáris program miatt.
Mindez pedig erősítheti az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kapcsolatát a meggyilkolt szaúdi újságíró esete ellenére is. Az USA pozíciója mindenképpen javulni fog Jair Bolsonaro brazil elnök hivatalba lépésével, aki jóval barátságosabb politikát fog folytatni az elődjéhez képest. Ezzel párhuzamosan Mexikóban egy baloldali populista kormányzás okozhat fejfájást, míg Argentínában a súlyos gazdasági helyzet égisze alatt tartanak majd választásokat.
A Stratfor úgy véli, hogy 2019-ben sem oldónak meg az eurózóna főbb problémái. Olaszország 2018-ban hivatalba lépett, Brüsszellel és a bevándorlással szemben szkeptikus kormánya arra készül, hogy minél inkább csökkentse a költségvetési fegyelmet, és a gazdaság felgyorsítására csoportosítana át összeget. Egy kisebb gazdasági válság az egész dél-európai térséget érintené, és ebben az esetben mind az EU-nak, mind az IMF-nek lépnie kellene.
A legfőbb kérdés Európában mégis az, hogy vajon milyen Európai Parlament alakul 2019 májusa után.
A Stratfor szerint jelentősen széttöredezett parlament jön majd létre, amiben a bevándorlással és a Brüsszellel szemben kritikus erők lényegesen erősebbek lesznek, mint 2014-ben,
és így a döntéseket sokkal jobban tudják befolyásolni, mint korábban bármikor. A cég úgy véli, hogy konzervatív vezetésű bizottság fog felállni, ami kettős nyomás alatt lesz. Egyrészt a déli tagállamok a pénzügyi lazítást szeretnék elérni, míg az északi államok a pénzügyi szigor fenntartása mellett szeretnének egy versenyképesebb Európát. Mindezek az összetevők azonban csak a döntéshozatal lassulásához fognak vezetni.
A Stratfor szerint az európai politikai helyzetet csak tovább bonyolíthatja, hogy mind Németországban, mind Franciaországban erősödhetnek a belpolitikai küzdelmek. Németországban a nagykoalíciós feszültségek akár egy új választáshoz is elvezethetnek, azonban az utóbbi fejlemény sem hozna létre egy stabil kormánytöbbséget, így pedig tovább mélyülne a belpolitikai válság. Párizsban a jelentősen meggyengült Emmanul Macron újabb lépésekkel próbálná elérni a gazdaság versenyképességének a javulását, azonban ezek újabb jelentős tüntetéseket, sztrájkokat generálnának, és éppen emiatt csak a gazdasági bizonytalanság nőne.
A geopolitikai elemző intézet arra számít, hogy a következő uniós költségvetés kereteiről szóló vita miatt tovább mélyülhet a keleti és a nyugati uniós tagállamok közötti vita. A legfőbb ütközőpontok a mezőgazdasági és a kohéziós pénzek körül lehetnek, és
emiatt Lengyelország, Magyarország és Románia között erős szövetség jöhet létre a mostani pozícióik megtartása érdekében.
Az sem lehet kizárni, hogy az előbb említett államok között az eddiginél szorosabb együttműködés jön létre az energiabiztonság és az infrastrukturális fejlesztések kapcsán.
Ázsiában a legnagyobb figyelem a több héten át tartó indiai parlamenti választásokra összpontosul majd. A mostani várakozások szerint az egyesült ellenzék nem tudja majd leváltani Narendra Modi Bharatija Dzsanata Pártját, azonban a kormánytöbbség kisebb lesz, mint a mostani ciklusban. Az indiai kormány a választások után is folytatni kívánja a gazdaság fejlesztését szolgáló politikáját, így minden bizonnyal munkaerőpiaci reformot próbál végrehajtani, azonban ezt az ellenzék minden erővel megpróbálja majd megakadályozni.
Fontos választást tartanak még a világ legnépesebb muszlim országában, Indonéziában is.
Az előzetes várakozások szerint hatalmon marad a 2014-ben megválasztott Joko Widodo.
Ennek legfőbb oka, hogy az indonéz gazdaság nagyon jól teljesít, és a társadalom egyre nagyobb része emelkedik a középosztály tagjai közé.