Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta, hogy a májusi EP-választások egyik tétje, hogy a Századvég uniós átláthatósági javaslata megvalósulhat-e a jövőben.
A Századvég a napokban javaslatot tett az EU-s intézmények és vezetők fokozott ellenőrzésére.
Ezzel a pazarló uniós pénzfelhasználás, valamint a versenykorlátozó és részrehajló EU-támogatások is megszüntethetők lennének
- mondta el a 888.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán.
A szakértő szerint a fő cél,
hogy az uniós polgárok pénzeinek elköltése hosszú távon valóban az ő érdeküket, sőt a következő generációk fenntartható és biztonságos létének megalapozását szolgálja.
A legnagyobb pazarló intézmények közé tartoznak
alkotta háromszög apparátusai.
Bár az unió éves kiadásait valamennyire korlátozza a hosszú távú, hétéves költségvetés, s az éves kiadásokról való döntéseket a tagállamok részéről is jóvá kell hagyni, az Európai Számvevőszék és az OLAF sem képes minden szabálytalanság vagy csalás felderítésére, sőt adott esetben nem is érdekelt ebben - mondta Lomniczi.
Az alkotmányjogász szerint a lépés azért fontos, mert így többek között átlátható lenne a civil szervezetek működése.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint az intézményi ügyek, energiaügy, élelmiszer-biztonság, a fejlesztés és együttműködés területét érintő költések, foglalkoztatási és szociális ügyek, kutatás és innováció, regionális politika, versenypolitika és több más fontos terület lehetnek azok a szegmensek, ahol a magyar javaslat alapján nőhetne az átláthatóság.
Az alkotmányjogász külön
kiemelte a bel- és igazságügyet, valamint az emberi jogok szakpolitikáját,
ahová elvileg az alapjogok védelme, továbbá a menekültügy és a bevándorlás kérdései is tartoznak.
Ezeken a területeken a legkevésbé átlátható a pénzek áramlása,
tiszta verseny helyett pedig tiszta monopóliumot láthatunk belterjes jogvédő hálózatok erősen vitatható közreműködésével.
Az Európai Parlament 1,8 milliárd euróra emelte a Soros-féle civilszervezeti hálónak juttatott támogatások összegét, ami jogilag elég nehezen értelmezhető.
Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy
egyes uniós szakpolitikákban ma már intézményesített véleménymonopólium működik.
Sőt, a most megtriplázott támogatású programhoz tartozó jogvédő hálózat az elmúlt években teljesen ignorálta az európai polgárok szempontjait, sőt egyes alapjogait is, miközben az idegen érdekek erőszakos érvényesítését szerették volna elérni.
Hol van ez bármilyen összhangban például az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 10. cikkével, amely a meggyőződésen, etnikai vagy vallási hovatartozáson alapuló diszkriminációt tilalmazza a szakpolitikák végrehajtása során?
Milyen alapon lehet fontosabb egy muszlim szír migráns bevándorlási szempontja, mint mondjuk egy dán protestáns vagy katolikus magyar biztonsághoz való joga?
– tette fel a kérdést az alkotmányjogász.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2019. májusi európai parlamenti választásnak abban a tekintetben is nagy a tétje, hogy a Századvég mostani javaslata vagy egy hasonló alapelgondoláson nyugvó pénzügyi ellenőrzési javaslat megvalósulhat-e majd a jövőben.
A választással ugyanis azt is felmérjük, hogy mekkora támogatottságot élveznek Európában a valóban nemzeti és bevándorlásellenes politikai erők.
Míg három-négy éve még a horvát és osztrák kormányfő felváltva támadták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, az elosztási kvótát pedig Lengyelország is megszavazta,
mára itt áll mellettünk szinte az összes kelet-közép-európai ország és a Balkán jelentős része is, Ausztria irányt váltott, s formálódó új szövetségünknek tekintélyes súlyt biztosít Lengyelország és Olaszország
– mondta el Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.