Január 30-án kora este ismét napirendre kerül a magyarországi helyzet az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén. Nem meglepő, hogy az újabb vitát Judith Sargentini pártja kezdeményezte. A bevándorláspárti frakció szerint egyebek mellett a kevés embert megmozgató kormányellenes tüntetések, a munka törvénykönyvének módosítása, valamint az Európában egyébként széleskörűen elterjedt közigazgatási bíróságok létrehozása miatt indokolt az esemény.
A Soros György egyik legfőbb szövetségesének számító Sargentini nemrég a függetlenség látszatára sem adva részt vett egy brüsszeli kormányellenes „tüntetésen”.
A demonstráción Sargentini mellett többek között Ujhelyi István, Jávor Benedek és Molnár Csaba is felszólalt, mindettől függetlenül viszont az esemény – nem meglepő módon – érdektelenségbe fulladt, nagyjából a rendezők és az újságírók voltak ott.
Ezzel kapcsolatban Gál Kinga és Deutsch Tamás fideszes EP-képviselők azt nyilatkozták:
Kibújt a szög a zsákból, a folyton objektivitását hangsúlyozó holland jelentéstevő valójában a bevándorláspárti ellenzéket akarja helyzetbe hozni egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben.
Nincs értelme részt venni az Európai Parlament Magyarországról szóló ülésen – erről már Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. Elmondta: mindig ott van, ahol a nemzeti érdekekért kell harcolni,
a bevándorláspártiak kampányeseményét azonban nem fogja segíteni, az csak egy Soros-féle szeánsz.
„Megkérdőjelezhető ennek az ülésnek az értelme, hiszen amit akartak, azt már mind elmondták Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt néhány alkalommal” – mondta Pócza István, az Alapjogokért Központ szakértője. Az ülés tétje egyrészt, hogy sikerül-e újra az európai viták középpontjába tolni a magyarokat. Másrészt, az ellenzéki pártok az utóbbi időben kevés eredeti ötlettel rukkoltak elő, most pedig kapnak egy kis külső segítséget és bátorítást a kampányukra.
Az ülés tulajdonképpen kampányeseményként fogható fel – ahogy a miniszterelnök is mondta –, és a kérdés, hogy a hazai ellenzéki képviselők és pártok mennyire tudják beépíteni a saját kampányukba – mondta Pócza.
Korábban hiába próbálták őket szerephez juttatni, nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel – tette hozzá.
A vezető elemző úgy gondolja, hogy az állampolgárok jó része is átlátja: valójában nem jogi vagy politikai vitáról van szó, hanem sokkal inkább kampányrendezvényről.
Pócza elmondta: Budapesten legfeljebb néhány ezer, vidéken néhány tíz- vagy maximum százfős rendezvényeket európai szintű és jelentőségű eseményekként próbálják meg beállítani. „Ez elég erőteljes politikai túlzás” – hangsúlyozta.
Franciaországban több tízezres, erőszakos tüntetéseket tartottak az elmúlt hetekben, történelmi épületeket rongáltak meg a tüntetők, azonban az Európai Parlamentben mégsem merült fel, hogy a franciaországi történésekről is tárgyaljanak, holott a közelmúlt eseményei közé tartozik az is, hogy a hétvégén Párizsban gumilövedékkel lőtték ki a tiltakozók egyik vezetőjének szemét.
Emmanuel Macron francia elnököt szeretik Brüsszelben, Orbán Viktort pedig nem – ennyire egyszerű a történet – közölte, és hozzátette: az Európai Parlament jelenleg a fekete-fehér képlet szerint működik: elhallgatja és támogatja, akit szeret, aki pedig nem szimpatikus, az ellen minden fegyvert bevet. Holott a ciklus végéhez közeledve a politikusoknak inkább az állampolgárok képére kellene formálniuk a kontinenst, nem pedig a sajátjukra. Ebből a szempontból viszont hasznos ez az ülés, hiszen az európai polgárok látni fogják, hogy kik azok a képviselők, akiket nem lehet komolyan venni – tette hozzá.
Pócza kifejtette: az Európai Parlament pontosan azt a sormintát követi, amit az Európai Bizottság. Adott egy szabályozás, amely meghatározza a szervezet feladatait és hatáskörét, a szervezet viszont fokozatosan túlterjeszkedik ezeken a kereteken, és próbálja további területekre is kibővíteni a befolyását. Az EP-ben adott ez a minta, és ez utolsó pillanatokban ugyanezt az utat próbálják meg bejárni, hogy minél több területre kiterjeszthessék a tevékenységüket.
Az EP ezzel az akciójával a tanácsot is befolyásolni akarja, hiszen
a céljuk – amellett, hogy beleavatkozzanak a magyar belpolitikába –, hogy megindítsanak egy igen komoly eljárást Magyarországgal szemben –
tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mire utalt a miniszterelnök a „sorosista szeánsz” kifejezéssel, Pócza elmondta: jó pár éve tudható, hogy Soros György szervezeteinél van egy lista az EP-képviselőkről, ami azt tartalmazza, hogy ki az, aki velük van, és ki az, akit meg tudnak nyerni különböző projekteknek vagy szavazásoknak. „Ez egy lobbilista” – erősítette meg. Az elemző szerint egyértelműen visszakövethető, hogy kik azok a képviselők, akik egy kezdeményezés mögött állnak. Ezek a kezdeményezések általában nem a politikusok saját fejéből pattantak ki, hanem kitalálták vagy sugallták nekik – tette hozzá.
A baloldali liberális, bevándorláspárti politika elfoglalta az európai intézményeket, és saját céljaira használja őket, már nemcsak kampányidőszakban, hanem azt megelőzően is – erről már Kovács Zoltán beszélt Brüsszelben. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta:
a magyar kormány semmi jót nem vár a szerdán esedékes Magyarországról szóló európai parlamenti vitától, amelyet egy nyilvánvalóan politikai kampánynak tart, egy már megkezdett, Magyarország ellen folyó boszorkányüldözés részének.
Mint hangsúlyozta, semmilyen új szempont, semmilyen új esemény nem indokolja, hogy Magyarországot ismételten napirendre vegye az Európai Parlament. Ennek megfelelően a magyar kormány nem képviselteti magát Brüsszelben – húzta alá. Nyilvánvalónak nevezte, hogy az Európai Parlament, más európai intézményekkel együtt, egy olyan politikai kampány részévé vált, amelyben Soros György politikai elképzeléseinek megfelelően megtalálták a fekete bárányokat, közöttük Magyarországot vagy Lengyelországot.
Kovács Zoltán aláhúzta, a magyar kormány szóvá teszi, hogy amióta a migráció kérdése kapcsán markáns álláspontot képvisel, jogállami és eljárási kérdésekben megpróbálják felelősségre vonni. „Hogyan lehetséges, hogy az európai intézmények, különösen az Európai Bizottság úgy alakítja a szabályokat, hogy az politikai szerepüknek és céljaiknak megfeleljen?” – fogalmazott.
Kijelentette, Magyarországnak alapvető problémái vannak az ilyen hozzáállással, különösen Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének politikai felfogásával és szerepvállalásával, amely – véleménye szerint – nemcsak az európai parlamenti választási kampányban, hanem a bizottságon belül is problematikus. Ez azt jelenti, hogy
Timmermans úgy az új bizottsági elnökjelölt a baloldalon, hogy közben Magyarország ellen az egyik leghangosabb szószólója azoknak az eljárásoknak, amelyek teljesen nyilvánvalóan politikai okokból történnek, és amelyeknek tartalmi, megalapozott része rendkívül gyenge
– mondta az államtitkár.
„Magyarország szóvá teszi ezt, mert úgy gondolja, nem szabad hagyni, hogy a baloldal és a Soros György-féle szervezetek elfoglalják a politikai intézményeket az Európai Unióban. Valamint az, hogy a legkevésbé politikai intézményt, az Európai Bizottságot is politikai intézményként használják” –fogalmazott.
Kovács Zoltán kijelentette, Soros György, akit soha senki sem választott meg, sosem kapott demokratikus mandátumot senkitől, önmagát tette aktív politikai szereplővé, ő volt az, aki megháromszorozta a civil szervezeteknek szánt támogatásait. Azokét a civil szervezetekét, amelyek jelentősen támogatják a baloldali politikai erők terveit, egyre nagyobb befolyást szervezve a politikai életben, és abban, ami Európában történik.
Magyarország nem tartja szerencsésnek, hogy az európai intézmények a politikai kampány színterévé váltak,
és abban bízik, hogy a májusban esedékes európai parlamenti választások alkalmával sikerül megváltoztatni azt is, hogy politikai intézmény maradjon az Európai Bizottság – tette hozzá.