Legfrissebb információk szerint a merényletben
huszonegyen meghaltak, és hatvannyolcan megsebesültek
a Santander tábornok rendőrakadémia parkolójában. A halottak között van a merénylő is.
A férfi 17 éven át Mocho Kico harci néven szolgált a lázadók robbantási szakértőjeként Kolumbia keleti felében
- jelentette a Caracol hírtelevízió az ügyészségre hivatkozva. A tévé emellett hírszerzési forrásokra hivatkozva úgy tudja,
az 57 éves elkövető halálos betegségben szenvedett,
akinek - közelebbről meg nem nevezett - terroristák fizettek a merénylet elkövetésért.
Az egyelőre nem világos, hogy a merényletet a még mindig aktív ELN rendelte-e el. A gerillacsoport vezetése nem nyilatkozott az ügyben.
Néstor Humberto Martínez kolumbiai főügyész korábban elmondta, hogy José Aldemar Rodríguez néven azonosították a merénylet elkövetőjét, aki valószínűleg meghalt, amikor felrobbantotta
a több mint 80 kilogramm, pentolit típusú robbanóanyagot,
amit egy teherautóban szállított. Sajtóbeszámolók szerint a kocsiban lévő robbanószert egy erre kiképzett kutya szagolta ki az akadémia bejáratánál, a sofőr ezt követően gázt adott elütve három katonát, akik útját próbálták állni, majd felrobbantotta magát.
Bogota 2016 novemberében kötött békét a legnagyobb lázadószervezetként számon tartott Forradalmi Fegyveres Erőkkel. A politikai párttá alakult Forradalmi Fegyveres Erők, a FARC elítélte a támadást. Közleményében felszólította a bogotái kormányt, hogy
ne engedjen a háborús hisztériának és a militarista megoldásoknak,
párbeszéd általi békefolyamatot sürgetve. Pastor Alape Lascarro FARC-szóvivő a merényletet olyan provokációnak nevezte, ami a konfliktus politikai rendezése ellen irányul.
Iván Duque kolumbiai elnök a merénylet miatt elhalasztotta egy vidéki utazását, és visszaindult Bogotába. A merényletet elítélve kijelentette, hogy
Kolumbia szomorú, de nem hajlik meg az erőszak előtt.
Később bejelentette, hogy megszigorítják a határellenőrzéseket és fokozzák a biztonsági intézkedéseket a városokba vezető főútvonalakon.
A kolumbiai elnök háromnapos gyászt rendelt el.
Televíziós beszédében Duque megfogadta: "Nem nyugszunk, míg az ügyben érintett terroristákat mind egy szálig felelősségre nem vontuk".
A Caracol hírtelevízió szerint a támadást három hónappal előre kitervelték, hogy annak végrehajtása egybe essen egy kadét ceremóniával.
Az ELN-nek nagyjából 1500 harcosa lehet. A szervezetet az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon. Ez Kolumbia utolsó létező gerillahadserege, miután Juan Manuel Santos volt elnök két évvel ezelőtt sikeres békemegállapodást hozott tető alá a jóval nagyobb Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők szervezettel.
Az ELN-nel azonban megszakították a béketárgyalásokat, miután a baloldali gerillák ismételten merényleteket hajtottak végre, és túszokat szedtek.