Az afrikai országban december óta rendszeresen vannak tüntetések a fővárosban és több vidéki városban. A gazdasági nehézségek, a növekvő infláció és az üzemanyaghiány, illetve a kenyér árának emelkedése miatti tiltakozás hamar kormányellenes színezetet kapott, és egyre többen követelték a harmadik évtizede hatalmon lévő Omar el-Besír távozását a hatalomból.
Az elnök és kormányának vezető tisztségviselői az utóbbi hetekben békülékenyen nyilatkoztak a megmozdulásokról, és ígéretet tettek a börtönbe vetett demonstrálók szabadon engedésére is, a biztonsági erők azonban továbbra is szétvertek minden tüntetést és folytatták a letartóztatásokat. Már legkevesebb 60 ember meghalt ezek során.
Besír a tévében közölte pénteken: utasította a parlamentet, hogy halassza el annak az alkotmánymódosító törvénynek a megalkotását, amely lehetővé tenné, hogy egy államfő korlátlan ideig újraválasztható legyen. A tervezetet az elnök Nemzeti Kongresszus Pártja decemberben terjesztette be.
Az államfő bejelentette egyúttal, hogy lemond a párt elnöki tisztségéről.
– Azzal az őszinte felhívással fordulok az ellenzékhez, amely jelenleg kívül esik a nemzeti megbékélés folyamatán, hogy vegyen részt az ország gondjainak megoldását célzó párbeszédben.
A leendő új kormánynak határozott gazdasági intézkedéseket kell hoznia,
amihez megfelelő szakemberek kellenek – mondta. Beszámolt arról, hogy a szövetségi kormány tárcái élén az adott minisztériumok egy-egy magas rangú tisztségviselője fog állni - ez öt tárcát jelent -, a védelmi, a külügyi és az igazságügyi miniszter azonban az eddigi marad. Az országnak 18 szövetségi állama van, ebből 16 élén katona, kettő élén pedig a biztonsági szolgálatok egy-egy magas rangú tisztségviselője lesz a kormányzó.
Besír beszéde bizonyosan nem csillapította le az ellenzéki szervezeteket. Az egyik legjelentősebb ellenzéki csoport, a Nemzeti Konszenzusos Erők közölte, hogy
a szükségállapot kihirdetése csak újabb tiltakozó tüntetéseket fog kiváltani,
és fogadkozott, hogy addig folytatják a küzdelmet, amíg meg nem döntik az elnök hatalmát. Újabb tüntetésekre szólított fel egy szakmai szervezet is.
Az ellenzéki pártok már korábban közölték, hogy négy évig átmeneti kormányt akarnak, majd szabad választásokat.
Besír egy katonai hatalomátvétel után került hatalomra 1989-ben. 2010-ben és 2015-ben választásokat nyert.
Mindeddig nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó volna megválni a hatalomtól, de tett már olyan kijelentést, hogy
változásokat csak békés úton, a szavazófülkékben lehet kezdeményezni.
Januárban azzal vádolta meg a tüntetőket, hogy az "arab tavasz" felkeléseit próbálják utánozni, és figyelmeztette őket, ne próbálják káoszba sodorni az országot.
Az ország gazdasága 2011 óta gyengül, miután Dél-Szudán kivívta függetlenségét és elszakadt Szudántól, amely így elvesztette olajkitermelésének háromnegyedét. Ez megfosztotta Kartúmot egyik devizaforrásától,
a csökkenő valutatartalékok miatt pedig jelenleg korlátozzák a banki pénzfelvételt
és a pénzváltást, amit a szudáni font elértéktelenedése és a dollár feketepiacának erősödése kísért.