Az egyik fő indok, ami miatt 35 évvel ezelőtt beléptem a Munkáspártba, az a rasszizmus volt. Sosem hittem volna, hogy ugyanez lesz a kilépésem kiváltó oka is
– fogalmazott a BBC-nek adott interjújában a zsidó származású Ian Austin, aki pénteken hagyta ott hivatalosan is a Munkáspártot.
A BBC által készített interjút a Times of Israel szemlézte, amit a Neokohn.hu nevű hírportál is átvett.
Austin a kilencedik politikus, aki a napokban szakított a Jeremy Corbyn vezette párttal.
Ahogy az Origo is beszámolt róla, a növekvő antiszemitizmus és az iszlamistákkal való együttműködés miatt hét parlamenti képviselő hétfőn kilépett a frakcióból és a pártból. Az erről szóló sajtótájékoztatón a Munkáspárt egyik korábbi legnevesebb zsidó politikusa, Luciana Berger azt mondta,
nem tud olyan pártban maradni, ahol intézményesült az antiszemitizmus.
Utána még egy képviselő otthagyta a Labourt.
A Csehszlovákia náci megszállása elől Angliába menekülő szülők gyerekeként nevelkedett Ian Austin
intoleránsnak, antiszemitának és az iszlamista szélsőségességre nyitott állapotú pártként jellemezte Corbyn szervezetét.
Véleménye szerint egy szűklátókörű szekta lett a nagymúltú politikai tömörülésből.
A Labourt elhagyó Chris Leslie pedig arról beszélt, hogy ez a Munkáspárt már nem az a párt, ahova ő annak idején belépett, és amelyért dolgozott, mert azóta
túszul ejtette a kemény balosok politikai gépezete.
Szerinte a pártvezetőség gondolkodásmódja idejétmúlt és beszűkült, és felelőtlenség lenne Jeremy Corbyn pártelnökből miniszterelnököt csinálni.
Tony Blair volt brit munkáspárti miniszterelnökkel (1997-2007) interjút készített a Sky News sztárújságírója, Sophy Ridge, ami a róla elnevezett Ridge of Sunday nevű politikai műsorban jelent meg február 10-én.
A centrista nézeteket valló, a Munkáspárt jelenlegi szélsőbaloldali, Jeremy Corbyn által fémjelezett vonalától látványosan elhatárolódó, 65 éves politikus – többek között – kijelentette, hogy
Corbyn nem alkalmas a politikai tömörülés vezetésére, ráadásul amióta (2015) átvette az irányítást a szélsőbaloldali politikus, a párt egyre inkább együttműködik a radikális iszlamistákkal.
2015 előtt a Labourt a centrista Ed Miliband vezette, akinek zsidó származású felmenői Lengyelország náci megszállása elől menekültek előbb Belgiumba, majd pedig a brit szigetekre.
Tony Blair szerint
az új típusú iszlamista-szélsőbaloldali antiszemitizmus pont olyan szörnyű, mint a régi vágású, és egyértelműen veszélyt jelent a zsidó közösségek biztonságára.
Jeremy Corbyn pártelnökhöz több antiszemita és Izrael-ellenes botrány is kapcsolódik.
Az Origo is megírta, hogy augusztusban került napvilágra az a fotó, amin a brit politikus a Palesztinai Felszabadítási Népi Front (ami nem azonos az ismertebb PFSZ-szel) vezetőjének társaságában az 1972-es müncheni olimpián
11 izraeli sportolót lemészároló terroristák emlékünnepségén vesz részt Líbiában.
Legutóbb az váltott ki nagy botrányt, hogy Corbyn csütörtökön interjút adott az Independent Television (ITV) nevű televíziónak.
Az ITV riporterének a baloldali politikus többek között arról beszélt, hogy szerinte
hazájának vissza kellene fogadnia a bangladesi migráns hátterű Shamima Begumot, aki két barátnőjével együtt 2015-ben Szíriának az Iszlám Állam által elfoglalt területére utazott, ahol csatlakozott a terrorszervezethez,
majd hozzáment az egyik holland állampolgárságú, de szintén migráns hátterű terroristához.
Shamima Begum – saját bevallása szerint – egyébként nem bánta meg, hogy a hírhedt terrorszervezethez csatlakozott. Mindezek ellenére Jeremy Corbyn visszafogadná őt, arra hivatkozva, hogy a lány Nagy-Britanniában született.
Egy videofelvétel alapján, 2009-ben
a Labour jelenlegi elnöke megértően beszélt azokról a palesztin fiatalokról, akik öngyilkos merényleteket követtek el.
Azt követően három nappal, hogy 2017. május 22-én az Iszlám Állam egyik líbiai migráns hátterű katonája, Salman Abedi öngyilkos merényletet követett el a Manchester Arénában, aminek következében meghalt 22 ember, Corbyn azt mondta: „a katonai műveletek, amelyekben a brit kormány is részt vesz, megteremtette a belföldi terrorizmust".
A baloldali politikus terroristákat mentegető kijelentése nagy felháborodást váltott ki.
A Munkáspárt vezetője továbbá számos olyan palesztinpárti tüntetésen mutatkozott, ahol
muszlim migránsok Izrael Állam eltörlését követelték, és olyan szlogeneket hangoztattak, hogy „halál a zsidókra”.
A nőügyekért és esélyegyenlőségért felelős minisztérium pakisztáni migráns hátterű államtitkára, Naz Shah például zsidókról szóló összeesküvés-elméleteket terjesztett a közösségi médiában, a pakisztáni migránsok által Rotherham városában és környékén megerőszakolt 1500 kiskorúról pedig azt mondta,
hogy
jobb lett volna, ha el sem mondják, hogy megerőszakolták őket, mert ez árt a sokszínűségnek és a multikulturalizmusnak.
A Neokohn korábbi cikkében megírta, hogy
Nagy-Britanniában harmadik éve rekordszerűen emelkedik a zsidóság ellen elkövetett fizikai és szóbeli atrocitások száma.
A Community Security Trust (CST), brit zsidóságot érő antiszemitizmus-figyelő szervezet jelentéséből kiderült,
2018-ban 1652 alkalommal jelentettek be antiszemita motivációjú incidenst, ami 16%-kal több a korábbi évhez képest, amikor 1420 eset került napvilágra.
2016-ban még „csak” 1375 ilyen jellegű megnyilvánulást rögzített a szervezet, így a mostani adat három éve romló tendenciát mutat.
Az elemzők szerint egyértelmű az összefüggés az incidensek erősen növekvő száma és a brit Munkáspárt utóbbi években tanúsított bevándorláspárti, antiszemita és Izrael-ellenes magatartása között.
A brit antiszemitizmus-figyelő szervezet működésének elmúlt 25 éve alatt jelentősen romlott az Egyesült Királyságban élő több mint 260 ezer zsidó antiszemitizmussal kapcsolatos biztonságérzete.
Különösen a mostani évtized adatai lesújtóak:
2013 óta megháromszorozódtak az ilyen jellegű incidensek.
Egy 2017-es felmérés alapján a Nagy-Britanniában élő zsidók egyharmada az antiszemitizmus miatt elköltözne hazájából.
A 2017. június 8-án rendezett parlamenti választásokon
a Munkáspárt 40 százalékos eredményt ért el,
ami kiemelkedőnek számított az összeomlófélben lévő többi európai baloldali párt teljesítményéhez képest.
Ez az eredmény a második hely megszerzésére volt elégséges, és a Labour ellenzékben maradt.
2018 szeptemberében még mindig 40 százalékon állt a párt.
Az utóbbi félévben nyilvánosságra került antiszemita botrányok, az egyre erősebben érvényesülő bevándorláspárti politika, az iszlamistákkal való együttműködés, és a képviselők kiválása miatt azonban csökkent a Munkáspárt népszerűsége.
Egy február 22-én nyilvánosságra hozott felmérés alapján
már csak 32 százalékos támogatottsággal rendelkezik a Labour.
Számos elemző szerint a Munkáspárt a szétesés szélére került, ráadásul a legutóbbi felmérés után még két képviselő kilépett a pártból.