A csaknem végleges eredmények szerint Igor Dodon oroszbarát államfő pártja a szavazatok 31,69 százalékát szerezte meg.
Második helyen a korrupció elleni küzdelmet hangsúlyozó ellenzéki blokk (ACUM) végzett a voksok 25,06 százalékával,
a kormányzó Nyugat-barát Demokrata Párt pedig a harmadik lett a szavazatok 24,9 százalékával.
Moldova 2014-ben írt alá az Európai Unióval társulási szerződést, ami az első lépés lehet az uniós csatlakozás felé vezető úton.
Oroszország, amely továbbra is saját befolyási övezeteként tartja számon a kicsiny köztársaságot, válaszul
korlátozta a moldovai gyümölcs, zöldség, gabona, hús és bor importját.
A rendelkezés alól csupán néhány olyan vállalkozás kivétel, amely Moldova orosz többségű területein van bejegyezve.
Maia Sandu, az ACUM vezetője úgy nyilatkozott a héten, hogy
ez a legkevésbé demokratikus választás Moldova történetében, és arra figyelmeztetett, hogy a választópolgárok az utcákra vonulhatnak szavazataik védelme érdekében.
Igor Dodon szintén jelezte, nem kizárt, hogy zavargásokra kerül sor az esetleges választási csalások miatt.
A moldovai parlamenti választást 340 nemzetközi megfigyelő kísérte figyelemmel.
A Független Államok Közösségének (FÁK) megfigyelői szerint nem történt súlyos választási csalás,
a voksolás komolyabb incidensek nélkül zajlott le.
A moldovai rendőrség ugyanezt közölte.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ki alakíthat kormányt, mert patthelyzet alakult ki.
Erről valószínűleg ismét Vlagyimir Plahotniuc oligarcha, a kormányzó Demokrata Párt elnöke dönthet,
akit ugyan Nyugat-barátnak tartanak, de ennek ellenére az oroszokkal is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol.
A Románia és Ukrajna között elhelyezkedő Moldovai Köztársaság Európa egyik legszegényebb országa.
Sajtójelentések szerint
mintegy egymillió ember hagyta el az országot,
hogy valamelyik uniós tagállamban vagy Oroszországban boldoguljon.