A nyílt levélben emlékeztetnek rá, hogy Kolozsváron teljesül a közigazgatási törvénykönyvben meghatározott 20 százalékos jogi küszöb a magyar nyelv vonatkozásában - írja a Maszol.ro.
„Amint azt a többnyelvű helységnévtáblák ügyében a bíróság is tisztázta, Kolozsváron teljesül a helyi közigazgatásról szóló törvényben meghatározott 20%-os jogi küszöb a magyar nyelv vonatkozásában – tekintve, hogy azt az 1992-es népszámlálás szerint kell értelmezni, amikor a magyar közösség számaránya meghaladta a 22%-ot" – mutatnak rá.
A hatályos közigazgatási törvény hatályba lépésekor, azaz 2001 májusában a települések etnikai összetételéről az 1992-es népszámlálás adatai számítottak hivatalosnak.
Így ez biztosítja a legtöbb nyelvi jog gyakorlását azokon a településeken is, ahol azóta 20 százalék alá csökkent a magyarok aránya.
Az AGFI (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért) kérésére Emil Boc azzal válaszolt, hogy
csak akkor lesz hajlandó kiírni magyarul a Polgármesteri Hivatal és a Helyi Tanács nevét a városháza épületére, ha a bíróság kötelezi őt erre,
olvasható a nyílt levélben.
„Az a magatartás, amely a magyar neveket és szavakat akár kiretusálni sem restell, mélyen megalázó a város ötvenezer magyar lakosára nézve,
de ugyanannyira lekicsinylő és sértő a román többségre nézve is. Ki gondolhatná ma Kolozsváron, hogy a város román többségű lakosságát a magyar nyelv nyilvános használata sértené, felháborítaná? Ugyan kik lehetnének azok, akik a polgárok egyenjogúságát személyes veszteségként élnék meg?" – teszik fel a kérdést.
„Az, hogy Ön évente egyszer „jónapot"-tal is köszön a város magyar lakóinak, akik viszont minden egyes hivatalból kiírt magyar szóért Önt a mai napig perelni kénytelenek, megkérdőjelezi, hogy Ön valóban minden kolozsvári polgármesterének tekinti-e magát" – folytatják, majd arra kérik a polgármestert, csak akkor vegyen részt a március 15-ei ünnepségen, ha
nem áll szándékában újabb perbe kényszeríteni a magyar közösséget.