A 76 éves nigériai elnök a második államfői ciklusáért szállt versenybe 72 másik elnökjelölttel.
Buhari a voksok 56 százalékát kapta, legfőbb kihívója, az ellenzéki Atiku Abubakar volt alelnök 41 százalékot szerzett. A hivatalban lévő elnök 3,9 millió szavazattal előzte meg ellenfelét. Buharira 15,2 millióan, Abubakarra 11,3 millióan szavaztak.
A nigériai választási törvények értelmében az az elnökjelölt nyer, aki az ország 36 szövetségi államának kétharmadában és a fővárosban, Abujában a voksok legalább egyharmadát szerezte meg. Más esetben újabb fordulót kell tartani.
Atiku Abubakar pártja, a Demokratikus Néppárt (PDP) elutasította az elnökválasztás eredményét.
A választást eredetileg február 16-ra írták ki, de órákkal a szavazás tervezett kezdete előtt a következő szombatra, február 23-ára halasztották.
A választási részvétel meglehetősen alacsony volt, a 73 millió voksolásra jogosult csupán 33 százaléka járult az urnák elé. Az előző, 2015-ös választásokon a részvételi arány 44 százalékos volt. A voksolást halálos áldozatokkal járó erőszakcselekmények árnyékolták be, de választási csalásról egyelőre nem érkeztek jelentések a nemzetközi megfigyelők részéről.
A nigériaiak egyúttal a képviselőház 360 és a szenátus 109 tagjára is szavaztak. A BBC brit műsorszóró jelentése szerint Buhari Progresszív Kongresszus (APC) pártja a 36 államból 19 nyert, míg a PDP 17-ben és a fővárosban.