Potápi Árpád János a völgységi város egyik legnagyobb kulturális rendezvényén felidézte: a bukovinai székelység 1978-ban vált széles körben ismertté a Kárpát-medencében, miután a Röpülj páva elnevezésű vetélkedőt az izményi, aparhanti, bonyhádi székelyek nyerték meg.
A siker nyomán megerősödött a hagyományőrzés, a székely emberek, főleg a fiatalok azután már nem szégyellték székely mivoltukat - mondta, hozzátéve: "azóta egyesületek, tánccsoportok, hagyományőrző rendezvények jöttek létre, amelyeken meg tudjuk mutatni magunkat".
A hagyományőrzés fejlődését mutatja, hogy
a bonyhádi székely bálon évente több mint ötszázan vesznek részt.
Emlékeztetett arra is, hogy 1989-ben létrejött a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, székházat hoztak létre, címert alkottak, Kismányokon pedig felépítettek egy tradicionális bukovinai székely portát.
A Bukovinából elszármazott székelyek egyre többet vesznek részt az erdélyi rendezvényeken is, például az Ezer székely leány találkozóján, a csíksomlyói búcsúban, "ma már a Székelyföldön is felfigyelnek ránk és tudnak rólunk" - fogalamazott a bukovinai székely származású politikus.
Hangsúlyozta, hogy
a nemzetpolitikai államtitkárság támogatja a szövetség harminc éves jubileumának programjait.
Illés Tibor, a szövetség elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a szervezet azért alakult, hogy segítséget adjon a székely egyesületeknek, amelyek száma gyarapodik, és ma már tizenegy határon túli tagegyesület is van.
Szabó Tibor (Fidesz-KDNP), Bonyhád alpolgármestere a város fontos részének nevezte a bukovinai székelyeket, akik az ott élők harminc százalékát teszik ki.
A Vörösmarty Mihály Művelődési Központban rendezett bálban, amelyet a Völgység táncegyüttes műsora nyitott meg, a szövetség 25 tagegyesületétől - köztük Garáról, Tevelről, Nagymányokról, Hidasról - érkeztek vendégek, és részt vettek az eseményen az erdélyi Borszékről - Bonyhád testvérvárosából - jött csoport tagjai is.