A dán kormánypártok és a jobboldali-nacionalista Dán Néppárt együtt terjesztették elő az új törvényt, amit akkor alkalmaznának, ha a támogatások fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra, az alapvető szabadságjogokra és a demokráciára.
A tiltásba beletartoznak a hitelek, ajándékok, eszköz- és pénzügyi adományok, de még a helységbérlés is.
Állítólag a szigorítás elsődleges oka az az, hogy Törökország és Katar egyébként erősen támogatja nemcsak Dániában, de úgy általában a nyugati európai államokban a mecsetépítéseket. Mindkét ország masszívan költötte az eurotízmilliókat vallási szervezetek és mecsetek részére.
Martin Henriksen, a Dán Néppárt külügyi szóvivője úgy fogalmazott:
elképesztően frusztráltak minket a külföldről finanszírozott mecsetek, és biztos vagyok benne, hogy a külföldi adományok tiltása megállítja majd a pénz beáramlását.
Törökország korábban két településen, Roskilde-ben és Holbækben is befektetett az építkezésekbe, míg Katar 4,2 milliárd forintnyi dán koronával támogatta a koppenhágai Nørrebro kvázi gettókerület teljesen új mecsetének felhúzását. Abban a Nørrebro-ban, ahová egyébként még az amerikai külügyminisztérium sem ajánlja a beutazást állampolgárai számára, ugyanis annyira veszélyes a hely a turisták és az átlagemberek számára.
A többihez képest ez egy kevésbé fejlett terület, ahol gyakoriak az erőszakos utcai balhék, a drogárusítás és a bandák közti összecsapások.
Szakértők szerint az új törvény külpolitikailag könnyen visszaüthet majd az északi országra, ugyanis Törökországban könnyen tekinthetik a lépést üldöztetésnek és zaklatásnak.
Dánia lakossága 2018-ban nagyjából 5,5 millió fő volt, ennek körülbelül 5,3 százaléka muszlim, ami 300 ezer embert jelent. A migrációs válsággal azonban ez az arány folyamatosan emelkedik, 2014 és 2017 között 45 115 menedékkérelmet adtak be az országban, a ténylegesen ideérkezők száma ennél nagyságrendekkel magasabb.