Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Václav Klaus, Csehország korábbi államfője a Mathias Corvinus Collegium hétvégi migrációs konferenciáján adott interjút a Magyar Nemzetnek. A veterán politikus híres arról, hogy nagy támogatója a nemzetek szuverenitásának, és emiatt a brüsszeli elit rendre támadja is. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ma sem érzi úgy, hogy az Európai Unió vezetésében bármikor is jele mutatkozott volna annak, hogy támogatnák az egyes nemzetek függetlenségét.
Épp ellenkezőleg. Mivel néhány hozzám hasonlóan gondolkodó ember viszonylagos sikert ért el, ellentámadásba lendültek
- mutatott rá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai térségben érdemes lenne még szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, ugyanis a kommunizmus bukása után nagyon nehéz volt a ebben a régióban megtalálni a közös hangot a politikai vezetők között, hiszen minden ország azon igyekezett, hogy önmagát megmutassa mint a legjobbat az összes közül.
Mindenki az első akart lenni, aki csatlakozhat az európai közösséghez, az első, akit elfogadnak a nyugatiak.
Így, közel három évtizeddel később azt hiszem, már megkomolyodtunk, felnőttünk. Ideje valamit közösen csinálni. A mi emlékeink teljesen mások, mint a nyugati országokéi, és szükség van erre az együttműködésre
– mondta a korábbi államfő.
Ennek Václav Klaus szerint alapvető feltétele, hogy mi is függetlenek és önmagunkra büszkék legyünk.
El kell felejteni a kelet-nyugat felosztást, ez egy hidegháborús klisé, amelyet mindig felemlegetnek. Én nem vagyok keleti, én közép-európai vagyok. Persze valóban létezik egy megosztottság Európában, a valódi demokraták és a nem valódiak között.
Valódi demokraták mindenütt vannak, mondta, de ott vannak a másik oldalon azok,
akik az európai elithez tartoznak, a politikai élet irányítói, a tudományos akadémiákon, a médiában, mindenütt.
Ez a valódi választóvonal, nem a földrajzi.
A volt államfő arról is említést tett beszédében, hogy az Európai Parlamentben az a bizarr, hogy mindenki egy oldalon áll, senki sem hangoztat ellenzéki véleményt.
Mint mondta, az Európai Parlament nem egy igazi parlament, csak úgy tesz, mintha az volna.
Az európai országok elküldik Brüsszelbe és Strasbourgba azokat a politikusokat, akik nem nyertek saját országukban, így azt mondhatjuk, az ott ülők a második vonalat képviselik. Aztán a kereszténydemokraták és a szocialisták együtt küzdenek azok ellen, akik bírálni merészelik a hivatalos európai doktrínát, így azt mondhatjuk, az Európai Parlament az unió hivatalos propagandaszerve, amely az integrációt támogatja.
Nem látok semmi esélyt arra, hogy ez megváltozhat. Ehhez ugyanis az kellene, hogy valódi politikai pártok legyenek a parlamentben, ahhoz pedig egy valódi „európai nép" kellene. Az pedig nincs. Magyarországon lehetnek bal- és jobboldali pártok, ez Brüsszelben lehetetlenség
– emelte ki Václav Klaus.
Az éveken át tetszhalott visegrádi együttműködésről elmondta, hogy mindig is kritizálta, mert abban nem voltak valódi politikai ötletek. Ma már azonban ez teljesen más. A V4 csoport első fontos és jó ötlete szerinte a CEFTA, egy közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozása volt '92-ben, ugyanis akkoriban a keleti piacok összeomlottak, a nyugatiak pedig zárva voltak előttünk.
Az elmúlt években pedig a migrációs válság egy teljesen új témát hozott fel a visegrádi országok között, amelyben mindannyian meg tudunk egyezni.
Azt is kifejtette, hogy a visegrádi országok álláspontja, miszerint nem kíván úgy élni, ahogy a nyugati társadalmak, alapvetően az idősebb nemzedék álláspontja. Václav Klaus szerint a fiatalok a négy közép-európai államban is az EU-propaganda áldozatai, márpedig az unió ebből a szempontból sokkal agresszívabb, mint a Szovjetunió volt a későbbi időszakban.
Nem mondom, hogy Sztálin idején nem volt szigorúbb, de a nyolcvanas években biztos nem volt olyan agresszív a propaganda, mint manapság az unióban. A fiatalok gondban is vannak
– mutatott rá a volt köztársasági elnök.
