Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Die Welt számolt be azokról az adatokról, amiket a jobboldali és bevándorlásellenes AfD képviselője, René Springer kért ki a szövetségi kormánytól. Ezekből pedig az derült ki, hogy 2018-ban a
172 471 újonnan érkezett és nyelvi kurzusra járó migránsból mindössze 51,5 százaléknak sikerültek a B1-es szintű, tehát alapfokú német vizsgái.
A Szövetségi Menekültügyi és Migrációs Hivatal szerint a B1-es szint az a minimum elvárható nyelvi tudás, aminek segítségével a bevándorlók legalább, ha a legkezdetlegesebben is, de valahogy tudnak kommunikálni mindennapi életük során a németekkel.
A számokból tehát az a legnyilvánvalóbb következtetés, hogy ezeken a kurzusokon
volt 88 500 migráns, akik még a legminimálisabb erőfeszítést sem voltak hajlandók végrehajtani az integráció irányába.
Persze a baloldaliak ismét ledobták az atombombát. A Zöldek egyik parlamenti képviselője, a török származású Filiz Polat konkrétan
a hivatalt hibáztatta a nevetségesen gyenge eredményekért, szerinte nem a migránsok hibája, hogy nem tudták teljesíteni az alapfokú nyelvi tanfolyamokat.
Hogy az illegális migránsok mennyire nem akarnak integrálódni, arra jó példa volt az is, amikor február elején megírtuk, hogy a bevándorló hátterű duisburgi gyerekek mindössze 8 százaléka beszéli a németet. Az is megdöbbentő adat, hogy az iskolai felvételi vizsgákon már többségben vannak azok, akiknek a német nem az anyanyelvük (50,1 százalék).
Nyugat–Európa nagy városaihoz (Rotterdam, Lyon, Marseille, Birmingham, Malmö, Liège, Koppenhága, stb.) hasonlóan, Duisburg bizonyos negyedeiben is a német családok kisebbségbe kerültek. Marxloh kerületében a gyerekek 74,4 százaléka, Bruckhausenben 87,9 százaléka és Hochfeldben majdnem 90 százaléka nem német anyanyelvű családban él.
Március közepén pedig arról is beszámoltunk, hogy már tudományos eszközökkel is bizonyított tény, hogy egyetlen nyugati országban sem sikerült integrálni a muszlim migránsokat. Ruud Koopmans holland szociológiaprofesszor
20 évig tanulmányozta az integráció és asszimiláció kérdéskörét, és arra jutott, hogy a muszlim migránsokat sokkal nehezebb integrálni a nyugati társadalmakba, mint bármely más csoportot.
Kutatásai szerint például hat európai ország török és marokkói bevándorlóinak 65 százaléka véli úgy, hogy a vallási törvényeik fontosabbak a befogadóországok világi törvényeinél. Ebből fakadóan ezek a muszlimok szándékosan elkülönítik magukat a más vallásúaktól, és tartózkodnak bárminemű közösködéstől. A Korán fundamentalista értelmezése, ami egyébként meghatározó a muszlimok között, nem engedi az integrálódást a nyugati társadalmakba.
