Ahogy az Origo is beszámolt róla, az ausztrál állampolgárságú Assange-t csütörtökön vette őrizetbe a Scotland Yard Ecuador londoni nagykövetségén, miután a latin-amerikai ország hét év után megvonta tőle a menedékjogot.
Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolja a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben
az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki.
Ebben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel működött együtt.
Scott Morrison ausztrál kormányfő leszögezte, hogy egy esetleges kiadatási ügynek semmi köze Ausztráliához, és Assange csak az általános konzuli segítségre számíthat.
A 47 éves férfinak felelnie kell azért, hogy megsértette egy külföldi ország törvényeit
– tette hozzá.
Marise Payne ausztrál külügyminiszter Assange támogatóinak megnyugtatására elmondta:
Canberra maximálisan ellenzi, hogy az Egyesült Államokban halálra ítéljék a férfit.
Payne hozzátette: London biztosítékot kért Washingtontól arra, hogy Assange nem kap halálbüntetést, ha kiadják őt.
Eközben mintegy 30-an tüntettek Sydney-ben a brit konzulátus épülete előtt a férfi elengedéséért, akit támogatói az igazság és a szólásszabadság bajnokának tartanak. Melbourne-ben hasonló kisebb megmozdulásra került sor.
Az ausztrál újságírói szakszervezet is Assange szabadon engedéséért emelt szót.
Marcus Strom elnök szerint a férfit közérdekű információk megosztása, azaz újságírói tevékenység miatt üldözik.
Strom rámutatott, hogy
a WikiLeakset 2011-ben az ausztrál újságírás legrangosabb díjával, a Walkley-díjjal tüntették ki.
A szakszervezeti vezető véleménye alapján Assange ügye egyben a sajtószabadság ügye.
A férfi anyja, Christine Assange azt kérte a hatóságoktól a Twitteren: bánjanak kíméletesen fiával, aki gyakorlatilag évek óta raboskodik anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene.