Bíróság elé állítják Ion Iliescut az 1989-es romániai forradalom perében

Ion Iliescu (C), former Romanian President leaves the court after he was interrogated by prosecutors in Bucharest on October 21, 2015. A Romanian court has launched a probe into former president Ion Iliescu for alleged crimes against humanity over the violent suppression of protests in 1990, months after the fall of the Communist regime, prosecutors said Wednesday. AFP PHOTO / GRIGORE POPESCU / AFP PHOTO / GRIGORE POPESCU

Elkészült a vádirat, amely alapján bíróság elé állítják Ion Iliescu volt államfőt és két bűntársát az 1989-es forradalom és rendszerváltás perében – jelentette be Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze.

Iliescut és két bűntársát emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja a katonai ügyészség - írja a Maszol.

Ion Iliescu Forrás: AFP/Grigore Popescu

Lazăr szerint

a kommunista diktatúra megdöntésének idei 30. évfordulóján ez elégtétel az ártatlanul elhunyt forradalmároknak, illetve hozzátartozóiknak.

A román katonai ügyészség 2016-ban „porolta le" az 1989-es forradalom aktáit, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

Nem hivatalos adatok szerint

a Temesvárról, a rezsimmel szembeforduló Tőkés László akkori református segédlelkész melletti szimpátiatüntetésből induló, a Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en haltak meg, és 3138-an sebesültek meg.

A bukaresti elnöki palota 1989. december 25-én. Forrás: DPA/AFP/-

Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista" mesterlövészek lövöldöznek az utcákon.

2018 decemberében a katonai ügyészség vádlottá minősítette Ion Iliescut, és bűnvádi eljárást kezdeményezett a volt államfő és három feltételezett bűntársa ellen.

Az ügyészek szerint szándékos katonai diverzió, tudatos rémhírkeltés miatt halt meg sok ember Romániában,

ugyanis megállapították, hogy a kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését magához ragadó,

a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) hatalmának megőrzése és legitimálása érdekében 862 ember halálával, illetve 2150 ember sérülésével járó fegyveres diverziót szervezett,

amely – emberiesség elleni bűntettként – elévülhetetlen.

Románia legfőbb ügyésze: „Bocsánat, amiért ilyen sokáig tartott"

Sajtónyilatkozatában Augustin Lazăr legfőbb ügyész elmondta, hogy

emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt kell felelniük az ügyben Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettesnek és Iosif Rus tábornoknak, a légierő egykori parancsnokának is.

A román forradalmárok 1989. december 22-én, Bukarest utcáin. Forrás: AFP/Joel Robine

Lazăr bocsánatot kért a közvéleménytől az ügyben folyó nyomozás elhúzódása miatt, de hozzátette, hogy

a katonai ügyészek által összeállított nyomozati anyag 12 kötetet, összesen 3280 oldalt tesz ki.

Az iratcsomó összesen 3300 kötetes, ebből 2030 kötetet 2016. június 13. után állítottak össze.

A forradalom perében időközben bekövetkezet halála miatt

nem lehet bíróság elé állítani Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátort, Iulian Vlad tábornokot, a hírhedt Securitate (a kommunista titkosszolgálat) utolsó parancsnokát, Vasile Milea, Nicolae Militaru és Victor Atanasie Stănculescu tábornokokat,

akik az 1989-es sortüzek idején, illetve a forradalom napjaiban töltötték be a nemzetvédelmi miniszteri tisztséget - közölte a vádhatóság.

Petre Roman, a forradalom utáni első ideiglenes kormány 1989. december 26-án kinevezett volt miniszterelnöke ellen, aki tavaly még a gyanúsítottak listáján szerepelt,

a katonai ügyészség ejtette az emberiesség elleni bűncselekmények vádját, mivel nem talált bűnösségét igazoló egyértelmű bizonyítékokat.

Az egyik vádlott szerint már december 25. előtt meghaltak 862-en

Az egyik vádlott, Gelu Voican Voiculescu, a front tagja és akkori kormányfőhelyettes a bejelentésre reagálva a Digi24 hírtelevíziónak kijelentette: „Abszolút hazugság azt állítani, hogy most fog fény derülni a forradalom idején történtekre".

Voiculescu a legfőbb ügyész személyét támadta, utalva arra a sajtóban nemrég megjelent hírre, miszerint

ő lehetett az az ügyész, aki az 1980-as évek közepén kétszer is visszautasította egy a nagyenyedi börtönben fogvatartott kommunistaellenes aktivista feltételes szabadlábra helyezését,

attól tartva, hogy folytatja „a rendszerellenes felforgató tevékenységét", amit persze Lazăr tagad.

„Ez a kompromittált ember, a kommunista kínvallatók cinkosa veszi a bátorságot, hogy kiálljon, és a forradalomról beszéljen" – háborgott Voiculescu, azt állítva továbbá, hogy 1989. december 25-ig, a Nemzeti Megmentési Front megalakulásáig 862 személy már meghalt a forradalmi eseményekben.

Az ügyészek már eddig is 2894 bűnvádi eljárást indítottak és 245 vádlottat állítottak bíróság elé, tehát hazugság azt állítani, hogy most fognak igazságot teremteni

– vélekedett a vádlott.

Ion Iliescu szívműtétje után lábadozik, ezért nem valószínű, hogy reagálni fog a történtekre.

Az ügyészség szerint a civil és katonai áldozatokért egyaránt felelősek

Az Agerpres román hírügynökség idézi az ügyészségi közleményt, ami szerint: „A vizsgálat megállapította, hogy a teljes katonai és politikai hatalmat közvetlenül a Ion Iliescuból, Silviu Brucanból, Victor Atanasie Stănculescu és Nicolae Militaru tábornokokból és Gelu Voican Voiculescuból álló Nemzeti Megmentési Front Tanácsa gyakorolta."

Forradalmárok 1989. december 24-én Bukarestben. Forrás: AFP/Joel Robine

Az ügyészség állítja:

a bizonyítékok azt mutatják, hogy a védelmi és belügyi egységeket 1989. december 22-én 16 órától a CFSN-nek rendelték alá.

A CFSN fontos politikai és katonai döntéseket hozott, amely egy előre megszervezett csoport politikai hatalomátvételét és legitimálását készítette elő.

E cél elérésének érdekében december 22-ének estéjétől, a CFSN-nek alárendelt Legfelsőbb Katonai Tanács koordinálásával, diverzióval és rémhírkeltéssel, széleskörű megtévesztési akciót indítottak. (...) A négy vádlott közvetlenül is részt vett a diverzió- és rémhírkeltésben

– állítja a vádhatóság.

A vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a kialakított terrorista veszély általános pszichózisában egymásnak ellentmondó katonai parancsokat adtak ki, az egységek kaotikusan, egymás ellen tüzeltek, 1989. december 22. és 30. között összesen mintegy 12 600 000 golyót lőttek ki.

A szándékosan előidézett káoszban

december 22. után, 862 személy meghalt és 2150 személy megsebesült, ami sokkal tragikusabb következményekkel járt, mint a december 17. és 22. közötti megtorlás

– mutattak rá az ügyészek.

A diverziók és álhírek olyan állapotokat alakítottak ki, amelyben egy színleges bűnügyi per nyomán kivégezték a diktátorházaspárt.

„Ion Iliescu és Gelu Voican Voiculescu vádlottak közvetlenül, a televízió adásában és közleményeiken keresztül hozzájárultak a terrorista pszichózis kialakításához, és a Ceauşescu-házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezéséhez" – fogalmaznak a közleményben.

Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka a december 22-éről 23-ára virradó éjszaka az otopeni-i repülőtéren egymás ellen vezényelte a katonai egységeket, az ütközet 48 ember halálát okozta,

köztük nyolc civil személyét, további 15 személy pedig súlyosan megsebesült.

December 23-án levétette a boteni-i ezred helikoptereinek piros-sárga-kék felségjelzését, és emiatt tüzet nyitottak rájuk, több személy megsebesült – állítják az ügyészek.