A gótikus Notre-Dame székesegyházban, a francia főváros egyik jelképében a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű székesegyház felső részében pusztítottak. A tűz következtében
összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett.
A világörökség részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák. A hírek szerint a restaurálás elsősorban a leomlott huszártornyot érintette, a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.
A környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Az emberek az utcákon gyűltek össze, sokan sírtak, mások az Üdvözlégy, Máriát és más egyházi dalokat kezdtek el énekelni.
A tűzoltók 18 vízsugárral kezdték el oltani a lángokat, késő éjszaka jelentették be, hogy az épületet
sikerült megmenteni a teljes összeomlástól, de gyakorlatilag csak az alapszerkezet maradt meg.
A székesegyház nyugati részében álló két harangtorony is megmenekült – mondta Jean-Claude Gallet, a párizsi tűzoltóság vezetője a helyszínen, aki szerint a tűzoltók majdnem egy órán át vizsgálták át elemlámpákkal az északi torony tetőszintjeit. Korábban komolyan tartottak attól, hogy a harangkötelek elégnek, a harang leszakad, és ettől az épület összedől.
Gallet szerint a tűzoltási munkálatok továbbra is tartanak, s még mindig fennáll a veszélye annak, hogy egyes belső szerkezeti elemek összeomolhatnak. Elmondta, hogy a tetőszerkezet kétharmada elpusztult, és az éjszaka folyamán igyekeznek majd lehűteni a felhevült épületet. Ugyanakkor a tüzet sem oltották még el teljesen, a televíziós közvetítésben még egy órakor is látszottak az izzó falak és a helyenként feltörő lángok.
André Finot, a Notre-Dame székesegyház szóvivője korábban elmondta, hogy a kegytárgyak egyelőre biztonságban vannak a sekrestyében lévő Kincstárban. Az ANSA olasz hírügynökség szerint a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről.
Legalább egy tűzoltó súlyosan megsérült a munkálatokban, más sérültről nincs hír.
A párizsi ügyész hivatalosan is nyomozást indított az ügyben, egyelőre gondatlanság miatt. Az MTI szerint a vádhatóság kizárta a gyújtogatást, illetve egy esetleges terrorcselekményt.
Világszerte megdöbbenésüket fejezték ki politikusok, egyházi és közéleti személyiségek. Szijjártó Péter külügyminiszter többek között azt írta:
Együttérzünk francia barátainkkal, amikor nézzük a fájdalmas párizsi képsorokat. A Notre Dame mindannyiunknak fontos keresztény szimbólum, vallási, kulturális jelkép, azt mutatja, kik vagyunk.
Együttérzését fejezte ki Erdő Péter bíboros is.
Donald Trump amerikai elnök szerint a Notre-Dame Franciaország és az egész európai kultúra jelképe.
Rendkívül fájdalmas látni a lángoló székesegyház szörnyű képeit. Ez a katedrális a világ egyik legnagyobb kincse, kultúránk és életünk része, valószínűleg nincs hozzá fogható a világon
– mondta Trump egy Minnesotában rendezett eseményen.
A katolikus hit egyik központja áll lángokban
– hangsúlyozta a francia püspöki konferencia szóvivője.
A szentföldi katolikus egyház együttérzését fejezi ki a francia egyházzal – közölte Vadi Abu Nászir, a szentföldi katolikus egyház szóvivője.
Gerd Bacher, a kölni dóm prépostja megdöbbenésének adott hangot a tűzvész miatt. Nyilatkozatában hangsúlyozta: „Együttérzünk a katolikusokkal és minden franciával, együtt gyászolunk velük.” Ugyanerről biztosította őket a londoni Westminster-apátság is.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Franciaország mellett áll, hogy segítsen megmenteni és helyreállítani ezt a felbecsülhetetlen kincset – írta hétfőn a Twitteren Audrey Azoulay, a szervezet főigazgatója. A francia főváros szívében, a Cité-szigeten épült, az UNESCO világörökségi listájára 1991-ben felkerült gótikus székesegyházban hétfőn kora este csaptak fel a lángok.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter-üzenetében bátorságra buzdította a lángoló, „Európa büszkeségét jelentő katedrális” oltásán dolgozó tűzoltókat.
Emmanuel Macron francia elnök éjfélkor azt mondta: újjáépítik a Notre-Dame-ot. Ehhez nemzetközi adománygyűjtést is szerveznek. A legrosszabbat elkerülték – mondta, de azt elismerte, hogy a csatát még nem nyerték meg.
A Le Figaro emlékeztetett, hogy
Macron elnök kormánya tavaly 2 és félmillió eurót elvont a felújítási munkáktól. A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat.
A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve. 1230-tól jelentősen átépítették.
A forradalom viszont jóvátehetetlen károkat okozott.
A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, és az érseki palotát romba döntötték.
Később Eugene Viollet-le-Duc építész 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta az épületet.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A Notre-Dame Párizs egyik jelképének számít, évente körülbelül 13 millióan keresik fel. A székesegyház a kereszténység egyik legjelentősebb jelképe, a világörökség része.