Így befolyásolja a választásokat a Soros-hálózat

Fokozott mozgósításba kezdett az európai parlamenti választásokat megelőző hetekben a jellemzően zöld-, illetve emberi jogi fedésben működő liberális szervezetek hálózata. A világ egyik legnagyobb baloldali aktivista közössége, az Avaaz például péntekre tüntetéseket szervez, emellett az utóbbi hetekben uniószerte nyolcvan, összesen tíz-húsz millió követővel bíró Facebook-oldalt és -csoportot tiltattak le, mert azok a bevándorlást ellenző erőket támogattak. Az egyébként, hogy Soros György, illetve az általa megfogalmazott nyílt társadalom doktrínáját követő csoportok megpróbálnak befolyásolni egy-egy választást, nem újdonság, így volt ez már 2014-ben is.

Újabb diáktüntetést tartanak világszerte május 24-én, pénteken. A második alkalommal megrendezett úgynevezett globális klímasztrájkra Magyarországon is mozgósítják a fiatalokat - írja a Magyar Nemzet.

A látszólag ártalmatlan esemény mögött a liberális sajtó által terjesztett tündérmese szerint egy környezetvédő, de amúgy apolitikus svéd iskolás, a mindössze 16 éves Greta Thunberg áll, akinek a szülei azonban – de erről már általában hallgatnak a hírek – ismert baloldali politikai aktivisták, különösen az édesanyja, a klímaváltozás ellen és a bevándorlás szabadsága mellett kampányoló Malena Ernman.

Érdemes felhívni a figyelmet arra a nem elhanyagolható körülményre is, hogy az európai parlamenti választásokra időzített demonstrációt a világ legnagyobb és legerősebb aktivistahálózatának tartott Avaaz koordinálja.

A New York-i székhelyű alapítványnak csaknem 52 millió támogatója van, ebből több mint 62 ezer hazánkban.

A klímavédelem csupán egy álca a Soros-féle szervezeteknek Forrás: REUTERS/Wolfgang Rattay

Klímavédelem mint álca

Az Avaaz azzal a szlogennel hirdeti a megmozdulást, hogy „Ők tüntetnek. mi szavazunk". Vagyis valójában szó sincs klímavédelemről, a „diáksztrájk" valódi célja az EP-választások eredményének befolyásolása. Ez még világosabbá válik, ha elolvassuk a szervezet honlapján a Greta Thunberg szájába adott mondatokat.

„A reményt választom a félelemmel szemben (...) a 2019-es európai parlamenti választásokon (...). Itt az idő, hogy kiálljunk az egyesült Európáért, amely elkötelezett a demokrácia felvirágoztatása, az emberi jogok mindenki számára való biztosítása, valamint a természet és az éghajlat védelme mellett."

Valamivel lentebb pedig arra figyelmeztetnek az Avaaz szerkesztői, hogy nagy a veszélye a keresztény és nemzeti pártok, vagy a rájuk jellemző megfogalmazás szerint a „szélsőjobb" előretörésének Európában, ami ellen mindent el kell követni.

Az alapítvány emellett a közelmúltban általános mozgósításba és adománygyűjtésbe kezdett. A „gyűlölet elleni" kampányukkal saját bevallásuk szerint azt akarják elérni, hogy a kulcsfontosságú tagállamokban milliókat érjenek el és vegyenek rá: szavazzanak a balliberális pártokra.

Különben „veszélybe kerül minden, amiért eddig kiálltunk", és „hazaküldhetik a migránsokat".

A kulcsfontosságú országok közé tartozik például Németország, Olaszország, de hazánk is. Magyarország a kormány bevándorlási politikája miatt legkésőbb 2015-ben vált a céltáblájukká. Az Avaaz ugyanis mindenki előtt megnyitná a kontinens kapuit. Abban az évben a szervezet egyik programigazgatója, Luis Morago kijelentette: „háború dúl két Európa között". Szerinte az egyik oldalon a szolidaritás és a sokféleség, lényegében a multikulti hívei állnak, a másikon pedig a szégyenletes Magyarország és mindazok, akik megálljt akarnak parancsolni az ellenőrizetlen migrációnak.

De – hasonlóan a Soros-tervhez – azt is leszögezte, hogy az unió menekültpolitikájának a felső határok nélküli kötelező betelepítésen kell alapulnia.

Morago háborús hasonlatából természetszerűen következik, hogy az Avaaz szerint a másként gondolkodókat, az európai kultúra és annak zsidó–keresztény gyökereit óvó erőket el kell söpörni – és a szervezetnek ehhez van is ereje. Egyfelől a beszámolóik alapján csaknem kétszáz európai parlamenti képviselőhöz bejáratosak, másfelől tömegeket képesek irányítani. Az első globális klímasztrájknak például becslések szerint 1,2 millió résztvevője volt, ami részben nekik köszönhető.

Az Avaaz tüntetése Brüsszelben: nyomást gyakoroltak a Zuckerberg vezette cégre Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Facebook „jó munkát végzett"

Ezt kihasználva gyakoroltak nyomást a Facebookra, hogy a techóriás az „álhírek" elleni küzdelemben fordítson nagyobb figyelmet az olyan „független tényellenőrök" véleményére, mint amilyenek ők is.

Az eredmény: csak Itáliában 23, összesen két és fél millió felhasználót elérő Facebook-oldalt és -csoportot töröltettek az elmúlt hetekben, valamennyi az avaazosok által szélsőjobboldalinak bélyegzett kormánypártokat támogatta.

Ezzel a kampány hajrájában komoly, akár mandátumokban mérhető hátrányt okozhattak nekik.

De ugyanezzel az eszközzel sikerült beavatkozniuk Spanyolországban is, ahol az országgyűlési választások előtt 17, összességében 1,4 millió választót elérő oldalt kapcsoltak le miattuk, és nem kizárt, hogy szintén közük van a magyar Mediaworks lapkiadó vállalat hirdetési fiókjainak múlt heti letiltásához, mivel az egyik jelentésükben azt írják, május elejéig összesen nyolcvan „álhírgyárat" azonosítottak.

Ezzel kapcsolatban a Facebook-kampányuk igazgatója, Christoph Schott elégedetlenségének adott hangot: szerinte a techcég „jó munkát végzett", de „sokkal jobbat kellene, sokkal gyorsabban", ha tényleg meg akarják védeni az európai demokráciát.

Az Avaaz egyébként, bár nemegyszer tagadták, több szálon kötődik Soros Györgyhöz, illetve része az úgynevezett nyílt társadalom megvalósításán fáradozó liberális mozgalmak, társaságok és akciócsoportok hálózatából álló háttérhatalomnak.

Az egyik alapítója, Tom Perriello például 2018 óta a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának programigazgatója, egy másik vezető, Eli Pariser pedig, aki a Soros-egyetem testvérintézményében, az amerikai Bard College-ban diplomázott, az OSF tanácsadója. Pariser az Avaaz másik társalapítójához, Ricken Patelhez hasonlóan két, Soros György által is finanszírozott szervezetnél, a J Street politikai lobbicsoportnál és a MoveOn.orgnál is dolgozott az Avaaz előtt, illetve azzal párhuzamosan.

Patel mindemellett az ENSZ, valamint a Gates és a Rockefeller Alapítványok tanácsadója. A szintén avaazos Tom Prarda pedig az EU-é, míg Andrea Woodhouse a Ford Alapítvány mellett tölt be hasonló pozíciót.

Ismert egyébként, hogy Soros a 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választásokat is igyekezett befolyásolni.

Mint az OSF hivatalos és a DCLeaksen kiszivárogtatott irataiból kiderült, csaknem száz olyan programot finanszíroztak, amelyek a különböző társadalmi csoportok mobilizációját, az ellenfelek lejáratását, ellehetetlenítését vagy a liberális agenda jobb színben való feltüntetését szolgálták.

Ezek közül, minthogy már akkor kulcsfontosságú tagállamnak számítottunk, 39 érintette közvetve vagy közvetlenül hazánkat, s a teljes támogatási összeg 23,8 százalékát itt költötték el.

Baráti médiához áramló milliók

Az OSF komoly gondot fordított a tömegmanipulációra, ennek részeként például a Political Capitaltől 95 ezer dollár értékben rendelt olyan kommunikációs termékeket, elemzéseket, infografikákat és videókat, amelyek azt bizonygatják, hogy a „szélsőjobb" és az EU-szkeptikus, valamint az etnocentrikus, azaz nemzeti-konzervatív pártok veszélyesek, és ezzel szavazásra ösztönzik az EU-párti polgárokat.

Jelentős összeget, csaknem ötvenezer dollárt kapott a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója is azért, hogy az online portál felügyelje a kampányidőszakot és a választások tisztaságát.

Ennek eredményeként olyan cikkek születtek, amelyek a balliberális szavazók mozgósításán túl a választások majdani végeredményének megkérdőjelezésére is alkalmasak lehettek. Ugyanebben az időszakban 63 ezer dollárt kapott a Prospect Alapítvány a Mérték Médiaelemző Műhellyel közös „szégyenlistájuk", a Ténytár.hu elkészítésére.

Ez voltaképpen egy blogot és azon egy cikksorozatot jelentett, amelyben folyamatosan értékelték a politikusok és a sajtó „kirekesztő közléseit". Jellemző és a fent leírtakkal összhangban áll, hogy a projekt vezetői már akkor úgy látták, Magyarországon a kirekesztés általánossá vált, a szélsőjobboldal nem politikai periféria többé, hanem lényegében az kormányozza hazánkat.

A portál 2015-ben is folytatta a kormánykritikus tartalmak közlését, amelyekhez erősen migránspárti anyagok társultak.

A már sokszor tárgyalt, a Helsinki Bizottságnak és más „civil" szervezeteknek juttatott támogatások mellett érdemes még kiemelni a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest Közhasznú Nonprofit Kft. (KFIB) finanszírozását, amely 2013-ban kezdődött, és a 2014-es országgyűlési választásig tartott.

Romhányi Balázs közgazdász a Demokratikus Koalíció (DK) programkonferencia-sorozatának harmadik, gazdaságpolitikai konferenciáján a budapesti Ybl Palota Rendezvényközpontban Forrás: MTI/Marjai János

A KFIB a Civilek a költségvetésről programot a szintén Soros György támogatását élvező Átlátszó.hu-val közösen vitte véghez. A társaság hivatalosan a korrupció visszaszorításáért és a költségvetés átláthatóbbá tételéért szállt síkra az OSF 6,5 millió forintjából, ugyanakkor a kampány alatt arra is vállalkozott, hogy „beárazza" a pártok ígéreteit, s ezzel befolyásolja a szavazókat.

A szervezet vezetője egyébként Romhányi Balázs, a Soros-egyetem professzora. Romhányi a Gyurcsány-kormány idején a Pénzügyminisztériumban dolgozott, és jó kapcsolatot ápol Bajnai Gordonnal, akinek közvetve politikai visszatérését is támogatta.

Mindez azonban csak a felszín. S bár a tavalyi és idei támogatási adatok még nem kerültek napvilágra, a jelek szerint ezt,

a 2014-esnél minden tekintetben fontosabb választást az öt évvel ezelőttinél nagyobb ráfordítással kísérlik meg a maguk javára eldönteni a keresztény kultúrát semmibe vevő, a nemzetállamokat temetni kívánó, bevándorlást pártoló erők.

A környezetvédelmi, emberi jogi szlogenek álcája mögé nézve ugyanakkor egyre inkább kitapintható az a szisztematikusan szerveződő háttérhatalom, amelynek sejtjei hatalmas befolyással bírnak a nagypolitika színterén.

Téves letiltás?

A Mediaworks hétfőn közleményt adott ki a Facebookról: „Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Facebook hétfőn hajnalra visszaállította a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott lapok és hírportálok egy hete letiltott hirdetési fiókjait. Kiadónk hivatalos érdeklődésére, amelyben a tiltás okára kérdeztünk rá, továbbra sem érkezett konkrét válasz, ellenben a cég nevében eljáró alkalmazott a »tévesen« letiltott fiókok miatt okozott »kényelmetlenségért« elnézést kért. Olvasótáborunk azon tagjait, akik az elmúlt években a közösségi oldalon is követni kezdték híreinket, továbbra is arra biztatjuk, hogy elsősorban ne a Facebookon, hanem az eredeti internetes címeken keressék tartalmainkat."