Tánczos Barna szenátor közlése alapján
a csíkszentmártoni magyar alpolgármester családjára reggel 6 órakor törtek rá, hogy házkutatást tartsanak náluk.
A politikus szerint a házkutatás alapja az a feljelentés lehet, amelyet a szélsőjobboldali, magyarellenes George Simion román EP-képviselőjelölt tett az után, hogy állítása alapján – állítólag – bántalmazták a magyar katonai úzvölgyi temetőben.
László Antalt jelenleg kihallgatják a rendőrségen.
Tánczos Barna ennek kapcsán elmondta:
egyértelműen túlkapás a rendőrségi akció, amit nem ma találtak ki, hanem előkészítették. Ezt támasztja alá szerinte a bíróság által korábban kiállított házkutatási parancs, ami a birtokában van.
Az RMDSZ politikusa közölte, minden támogatást megadnak az alpolgármesternek, hogy megvédje igazát.
Tudjuk, hogy teljesen ártatlan, nem nyúlt egy ujjal sem senkihez
– jelentette ki.
A Bákó megyei rendőrség szóvivője, Cătălina Creţu a Maszol kérdésre elmondta: a Hargita megyei rendőrséggel együttműködve öt házkutatást hajtottak végre két feljelentés nyomán Bákó és Hargita megye területén, az úzvölgyi temetőben történtekkel kapcsolatosan. Az érintett személyeket ütlegeléssel és más erőszakos cselekményekkel, rongálással és lopással gyanúsítják. Összesen négy személyt kísértek be a Hargita megyei rendőrség csíkszeredai székházába, kihallgatásuk jelenleg is zajlik.
Egy héttel ezelőtt a magát Úzvölgyi Civil Akciócsoportnak nevező társaság tagjai fekete műanyag zsákokkal takarták le a sírkertben törvénytelen módon felállított román katonai kereszteket és emlékművet.
A zsákokat a temetőnél őrködő magyar civilek leszedték, de a letakart keresztekről készült felvételek kikerültek a román sajtóba.
A Bákó megyei rendőrség múlt pénteken közölte: hivatalból vizsgálatot indítanak az ügyben.
A keresztek letakarása alaposan felkavarta a román nacionalisták kedélyeit.
Előbb a „fekete zsákos” akciót a helyszínen számonkérő szélsőjobboldali, magyarellenes George Simion európai parlamenti képviselőjelölt számolt be állítólagos bántalmazásáról, majd nacionalista román futballszurkolók akartak elindulni „bosszút állni” a helyszínre.
Azóta a magyarok mellett folyamatosan érkeznek román zarándokok is a sírkerthez, állandó a rendőri jelenlét.
Az Úzvölgyi Civil Akciócsoport tagjai azzal indokolták a román keresztek letakarását: remélik, hogy lépésük nyomán a „pártfüggetlen erdélyi magyarok” figyelemmel követik az úzvölgyi magyar katonatemető ügyét, és belekapcsolódnak ennek rendezésébe, és nem nézik nemtörődöm módjára ölbe tett kézzel, „amint a politikum ismét elhasal”.
A csoport tagjai magukat „anonim polgároknak” nevezték.
Akciójuktól a katonai temető ügyét felkaroló magyar civilek nagy része és az RMDSZ is elhatárolódott.
A csoport tagjainak azonban nem sikerült megőrizniük a névtelenségüket.
Egyikük felvételeket tett közzé Facebook-oldalán a „fekete zsákos” akcióról.
A videókat és fotókat azóta törölték a közösségi oldalról, de kikerültek a román sajtóba, és a csoport tagjainak már a nevük is ismert.
Ahogy az Origo is beszámolt róla, április végén derült ki, hogy
Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel.
Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon.
A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.