Koszovói szerbeket tartóztattak le, a szerb elnök harckészültséget rendelt el

Teljes harckészültségben helyezte a szerb hadsereget Aleksandar Vucic szerb elnök kedden, miután a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat több szerbet is letartóztatott Észak-Koszovóban. Az akció során több helyen lövöldözés volt, ketten megsebesültek - közölte értesülését a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A Rosu öt szerbet fogott el, akit szervezett bűnözéssel gyanúsítanak.

Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint megfélemlítésről van szó,

az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget.

A Rosu nem mehetne Észak-Koszovóba

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak

tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását

a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Vucic szerint már elvesztették az irányítást

A szerbiai parlament hétfőn egy késő estig tartó ülésen vitatta meg az egykori szerb tartomány helyzetét. Aleksandar Vucic szerb államfő az ülésen azt mondta, hogy az édes hazugság helyett

Szerbiának el kell fogadnia a keserű igazságot Koszovóról, vagyis azt, hogy Belgrád már évekkel ezelőtt elveszítette az irányítást Koszovó felett.

A köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy ha nem találnak megoldást a szerb-koszovói viszony mihamarabbi rendezésére, és nem jutnak kompromisszumra a felek, akkor újabb összecsapásra lehet számítani Koszovóval.

Aleksandar Vucic hétfőn majdnem három órán át ismertette a koszovói viszony rendezéséről szóló elképzelését, de elemzők szerint

konkrét javaslat tulajdonképpen nem hangzott el,

az idő nagy részében Szerbia történelméről, az ország gazdasági sikereiről, valamint azokról a gondokról beszélt, amelyek az utóbbi több mint tíz évben, Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása óta a kétoldalú kapcsolatokat jellemezték.

A szerb elnök népszavazást akar

Koszovó 2008-ban, majdnem tíz évvel ezelőtt kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, miután a NATO 1999-ben légicsapásokkal vetett véget a szerb agressziónak a területen. Vucic szerint Belgrád már akkor elveszítette az irányítást Pristina felett. Szerbia viszont történelme és vallása bölcsőjének tartja Koszovót, így nem hajlandó lemondani róla annak ellenére sem, hogy a világ több mint száz országa szerint Koszovó már 11 éve független állam.

Aleksandar Vucic véleménye szerint a kapcsolat rendezése két módon lehetséges:

• vagy megállapodásra jutnak,
• vagy fenntartják a befagyott konfliktus állapotát.

Ez utóbbi végzetes lehet a koszovói szerbség számára - tette hozzá.

Kiemelte ugyanakkor, hogy Belgrád csak akkor lesz hajlandó kompromisszumos megoldást kötni, ha előbb Koszovó felfüggeszti azt az intézkedését, amellyel tavaly novemberben százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra.

A szerb elnök szerint bármilyen megállapodás is születne, arról a lakosságot is meg kellene kérdezni, így

mindenképpen népszavazást tartanának a koszovói kérdés rendezéséről.

A referendum eredménye pedig kötelező érvényű lenne - húzta alá.

A szerb ellenzék nagy része hónapok óta bojkottálja a parlament munkáját, így a Koszovóról szóló ülésen sem vett részt.