Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Donald Trump a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségért – ezt maga az amerikai elnök jelentette be a floridai Orlandóban, ahol több tízezres nagygyűlésen kezdte meg újraválasztási kampányát. Trump felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy „nagyszerű politikai mozgalom” indult útjára.
A jelenlegi amerikai elnök
nagyon kedvező pozícióból kezdte meg a kampányát, mivel az amerikaiak 48 százaléka elégedett a munkájával.
Ezt az adatot annak fényében érdemes nézni, hogy Barack Obama első ciklusának a hasonló időszakában csupán az amerikaiak 45 százalékának a bizalmát élvezte. Obamát pedig később ennél alacsonyabb támogatottsági adatok mellett is újraválasztották.
Egy másik adat is azt mutatja, hogy Trump nagyon jó időpontban indította meg az újraválasztási kampányát. Míg Obama első ciklusának hasonló időszakában az amerikaiaknak csupán 26 százaléka vélekedett úgy, hogy az országban jó irányba mennek a dolgok, addig most 41 százalék gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok dolgai jó irányba haladnak. Ez az adat is azt mutatja, hogy nagyon kedvező annak az esélye, hogy Trump még négy évet a Fehér Házban tölt majd.
Az igazán kulcskérdés, hogyan szerepel majd Trump azokban a kulcsfontosságú államokban, amelyek végső soron eldöntik az elnökválasztást.
A mostani kutatások alapján a hivatalban lévő elnök egyelőre mindegyik esetleges demokrata párti riválisát előzi a voksolás szempontjából legfontosabb államokban.
Ohióban, Pennsylvaniában és Floridában is többségben vannak azok, akik inkább elégedettek az elnök tevékenységével, mint akik elégedetlenek vele. Az előbb említett államokban összesen 67 elektori hely sorsa dől el az 538-ből, egy elnök megválasztásához 270 elektori szavazatra van szükség.
Donald Trump beszédében azt is hangsúlyozta, hogy
korrupt és romos állapotban lévő politikai rendszert
örökölt, de – mint fogalmazott – helyreállította azt a lincolni elvet, miszerint a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, mindenki Amerikát irigyli.
Mintegy 70-75 perces beszédében az elnök hosszasan foglalkozott korábbi vetélytársával, Hillary Clintonnal, a demokraták volt elnökjelöltjével, ostorozta a sajtót és általában a demokratákat. Mint mondta, az elmúlt három évben ő és kormányzata folyamatosan ostrom alatt állt. Úgy vélte: miután a korábbi kampánycsapatának munkatársai és az oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság kimondta, hogy nem volt összejátszás, a demokraták most szerinte „újra akarják játszani az egész ügyet”. Utalt arra is, hogy elődje,
Barack Obama elnök „semmit sem tett”, amikor tájékoztatták arról, hogy az oroszok megpróbáltak beavatkozni a 2016-os választások folyamatába.
Trump azzal vádolta a demokrata párti politikusokat, hogy tönkre akarják tenni Amerikát.
Radikális demokrata párti ellenfeleinket gyűlölködő előítéletesség és düh vezérli. Tönkre akarnak tenni titeket, és tönkre akarják tenni az országot
– mondta. Miután bejelentette, hogy újból indul az elnökségért, Trump úgy fogalmazott: minden szívdobbanásával és minden csepp verejtékével azon lesz, hogy Amerikát továbbra is naggyá tegyék és megőrizzék nagyszerűnek.
Ígérhetem nektek, hogy soha, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket
– mondta hívei tömege előtt.
Trump újraválasztási kampánya egy olyan inkluzív vállalkozás, amelynek a célja, hogy egyesítse az amerikaiakat a gazdasági jólét mellett – minderről már Matt Gaetz floridai republikánus képviselő beszélt a Fox Newsnak. A politikus szerint
Trump mozgalma azokat egyesíti, akik jobb munkahelyeket, jobb lehetőségeket, valamint azt szeretnék, hogy Amerikát ismételten tiszteljék a világban.
Gaetz elmondta, hogy Amerikát az elmúlt években ismételten sikerült naggyá tenni, de mindezeket az eredményeket meg kell őrizni a jövőben is, és erre egyedül csak Trump újraválasztása a garancia.
Trump a pártvezetésen, a republikánus országos bizottságon keresztül szerzett pénzeket is számítva már csaknem százmillió dollárral a kasszában vághat neki a következő bő egy évnek. Amerikai sajtóhírek szerint Trump ezúttal a 2016-oshoz képest – amikor is egy kampányforrás szerint „már repülés közben kellett megépíteni a repülőgépet” – profibb, letisztultabb csapattal, de ugyanolyan harcosan, így bevándorlásellenes üzenetekkel készül 2020-ra. Miközben családtagjai – az ifjabb Donald Trump, lánya, Ivanka vagy menye, Lara – ezúttal is kulcsszerepet kapnak majd.
Trump 2016-os megválasztása óta a bevándorlás kérdését helyezte az első helyre. Legutóbb az amerikai elnök azt ígérte: a jövő héttől milliós nagyságrendben kezdik meg amerikai hatóságok az országban élő illegális bevándorlók kitoloncolását. Mexikó végül is beleegyezett abba, hogy mindaddig gondoskodik a közép-amerikai migránsokról, amíg azok menedékkérelméről amerikai bíróságok nem döntenek, és a déli határai fokozottabb védelmére is ígéretet tett.
Sokan az elnökválasztási kampányának nyitányaként értelmezik Donald Trump friss Twitter-bejegyzéseit is. A héten az amerikai külügy három közép-amerikai országtól vonta meg az anyagi támogatást.
Salvador, Guatemala és Honduras mintegy 370 millió dollártól, átszámítva közel 110 milliárd forinttól esik el,
mivel Washington álláspontja szerint nem akadályozták meg, hogy országaikból illegális bevándorlók tömegei induljanak útnak az Egyesült Államok felé.
Valószínűleg az Ausztráliáéhoz hasonló, számos kritériumot figyelembe vevő bevándorlási pontrendszer kialakítására készül Donald Trump amerikai elnök – minderről már Magyarics Tamás Amerika-szakértő beszélt. Kérdéses, hogy ez a rendszer az Egyesült Államokban beválna-e, hiszen egy szigeten sokkal könnyebb betartatni egy ilyen szabályozást, mint egy olyan területen, amelynek több ezer kilométeres közös határa van Mexikóval – tette hozzá. A pontrendszer fő kritériumai várhatóan a nyelvtudás és a végzettség lesznek, különös tekintettel a hiányszakmákra – vélekedett.
Emlékeztetett: nemrég az amerikai elnök a mexikói termékeket sújtó, amerikai büntetővámok kilátásba helyezésével
elérte, hogy a mexikói vezetők több ezer katonát és rendőrt vezényeljenek déli határaikhoz.
Ettől függetlenül a migráció még mindig probléma a területen, csak 2019 első pár hónapjában 100-120 ezer illegális bevándorló érkezett az Egyesült Államokba – fűzte hozzá.
Trump politikájának a sikerét mutatja, hogy a vártnál jóval nagyobb mértékben növekedett az amerikai gazdaság az idei első negyedévben. Évesítve 3,1 százalékkal nőtt január-márciusban, összhangban az elemzői várakozásokkal. A tavalyi utolsó negyedévben 2,2 százalékra, a harmadik negyedévben 3,4 százalékra, a másodikban 4,2 százalékra, az elsőben pedig 2,2 százalékra rúgott az évesített negyedéves GDP-növekedés. A személyes fogyasztások, amelyek a GDP 70 százalékát teszik ki, éves összevetésben 1,3 százalékkal nőttek, míg a tavalyi utolsó negyedévben 2,5 százalékkal.
Trump mindezek mellett az elmúlt években csökkentette a társasági adót, az szja-kulcsokat, növelte a gyermekek után igényelhető adójóváírást, a multinacionális amerikai vállalatoknál pedig máig azt próbálja elérni, hogy a külföldre kihelyezett termelést vigyék haza.
Kemény kereskedelmi csatákat vállal az amerikai termékek védelmében. 2018 márciusában 25 százalékos adót vetett ki az import acélra, és 10 százalékot az alumíniumra. Mindezek eredményeként mára nagyon alacsonyra, 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.
Az amerikai elnök népszerűségét növelte az országon belül az is, hogy határozottan kiáll amellett, hogy a NATO-tagországoknak el kell érniük a hadi kiadásaik esetében a GDP 2 százalékát. A szkeptikus sajtóvisszhanggal szemben idén április elejére jelentős javulást sikerült elérnie, amit Trump úgy kommentált:
csodálatos előrehaladást értünk el, és a NATO erősebb lett.
Külpolitikájának másik fontos eleme pedig az volt, hogy felmondta az iráni atomalkut, amit elődje, Barack Obama annak ellenére kötött meg, hogy az iráni atomprogram veszélyezteti Izrael biztonságát. A paktum alkalmatlan arra, hogy megelőzze az iráni atombomba kifejlesztését. A perzsa állam ráadásul támogatja a terrorizmust, többek között a Hezbollahot, a Hamászt és az al-Kaidát is, és destabilizálni próbálja a Közel-Keletet, miután legnagyobb ellenségei a két másik regionális hatalom, Izrael és Szaúd-Arábia.
