Ahogy az Origo beszámolt róla, kedden lépett részben hatályba a súlyosan diszkriminatív ukrán nyelvtörvény.
A nyelvtörvény témáját az ENSZ BT-ben Oroszország tűzte napirendre.
A moszkvai vezetés álláspontját közvetítve, Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy
a jogszabály ellentétes a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló valamennyi egyezménnyel, és nem egyéb, mint az ország erőszakos ukránosítása.
Hozzátette,
a nyelvtörvényt általános konszenzus nélkül, politikai okokból fogadták el
– írja a Kárpátalja hetilap online kiadása az UNIAN ukrán hírügynökség információira hivatkozva.
Rosemary DiCarlo, az ENSZ főtitkárának politikai kérdésekben illetékes helyettese jelentésében többek között arról beszélt,
az Egyesült Nemzetek Szervezete ragaszkodik a nemzeti kisebbségek jogainak és nyelvének védelméről rendelkező jogszabálytervezet kidolgozásához.
Ebben támogatta őt Lamberto Zannier, az EBESZ kisebbségi főbiztosa.
Jonathan Cohen, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy országa támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Emlékeztetett egyebek mellett a krími tatárokkal és más kisebbségekkel szembeni erőszakra, illetve felszólította Oroszországot a fogságba esett ukrán hadi tengerészek mielőbbi szabadon bocsátására.
A Franciaországot képviselő Francois Delattre
elítélte Oroszország döntését, hogy orosz útlevelet ad a Donyec-medence megszállt területein élőknek,
megjegyezve, hogy ez összeegyeztethetetlen a minszki megállapodásokkal.
Jonathan Allen, Nagy-Britannia állandó képviselője az ENSZ-ben arról beszélt, a Legfelső Tanácsnak az ukrán nyelvre vonatkozó határozata feltételezi, hogy a jövőben a kisebbségek jogairól is határoznak.
Hangsúlyozta egy ilyen törvény elfogadásának szükségességét.
Christoph Heusgen Németország részéről úgy vélte, eleve nem szükséges tárgyalni az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a nyelvtörvényről.
Az Ukrajnát képviselő Volodimir Jelcsenko az eddigi kijevi állásponttal egybehangzóan most is azt hangsúlyozta elsősorban, hogy a nyelvtörvény belügy, s nem szükséges megvitatni azt a BT ülésén.
Szerinte
Oroszország célja a kérdés napirendre tűzésével az volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon Ukrajnára és elterelje a figyelmet más kérdésekről.