Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Még tavaly decemberben fogadta el az ENSZ 165 tagállama az úgynevezett migrációs paktumot. A megállapodásról bár azt mondták, hogy nem kötelező érvényű a tagországok számára, azt a célt tűzte ki, hogy a migrációt elő kell mozdítani, támogatni és védelmezni kell. Az ENSZ nem késlekedett a „nem kötelező" paktum végrehajtásával, és még decemberben létrehozta az úgynevezett migrációs hálózatot. Ennek a szervezetnek a célja, hogy koordinálja az egész migrációs folyamatot, és segítséget nyújtson annak a konkrét jogszabályba öntésében.
Mindez azt jelenti, hogy az ENSZ bürokratikus hálózata működésbe lendült, hogy a paktum hatása az egész világon érezhető legyen. Antoni Vitorino, az ENSZ Nemzetközi Migrációs (IOM) szervezetének főigazgatója
már egy fenyegető üzenetet megfogalmazott azok számára, akik egyébként bármiféle kritikával akarják illetni a paktumot.
Azt mondta, ha egy szebb és jobb világban akarunk élni, akkor szembe kell szállni azokkal, akik bármiféle negatív véleményt, narratívát akarnak terjeszteni a migrációról.
Egyébként maga a migrációs paktum szövege is tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy az aláíró államoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az adott országban a migráció semmilyen negatív címkézést ne kapjon. Antonio Gutteres ENSZ-főtitkár egy idén januári felszólalásában még ennél is tovább ment, amikor egyfajta globális fellépést sürgetett minden olyan jelenséggel szemben, amely bármiféle gyűlöletet kelt a migrációval szemben.
A végrehajtási munka részeként március 21-22-én az ENSZ-hez kapcsolódó globális migrációs fejlesztési fórumon
megtartották az első tematikus felkészülést azzal kapcsolatban, hogyan lehet végrehajtani a migrációs paktumot.
Ezen a rendezvényen 89 ENSZ-tagállam és mintegy 40 úgynevezett civil szervezet vett részt. A rendezvényen nagyrészt arról beszéltek, hogy az érintett tagállamok milyen menetrend szerint illeszthetik be a jogrendjükbe az elfogadott migrációs paktumot.
Az egész migrációs paktum egyik legproblémásabb része, hogy bár az Európai Unió nem emelt ellene kifogást, de többek között Magyarország és Ausztria is határozottan ellenezte azt, és nem is szavazták meg az ENSZ javaslatát. Mindezek ellenére egy titkos dokumentumból teljesen egyértelművé vált, hogy Brüsszel a színfalak mögött arra törekszik, hogy a migrációs paktumot ráerőltesse azokra az uniós tagországokra, amelyek korábban arra határozottan nemet mondtak.
Az unió jogi szolgálata egy hosszú elemzést tett közzé arról, hogy a migrációs paktumot minden uniós tagországnak kötelezően el kell fogadni – minderről már Szijjártó Péter beszélt. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy bár a dokumentumot nem hozták nyilvánosságra, de annak létezését a bizottság is elismerte. Karin Kneissl, volt osztrák külügyminiszter is megdöbbent azon,
hogyan lehetséges, hogy az EU kötelezőként akarja elfogadtatni azt a dokumentumot, amiről korábban azt mondták, hogy nincsen kötelező érvénye.
Bármi is legyen a globális paktum jogi státusza, azt teljesen biztos, hogy az Európai Unió tovább fokozza a migrációt az európai kontinensre. Mindezt alátámasztja az is, hogy az Európai Parlament támogatta az Európai Bizottság azon tervét, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusban 51 százalékkal több forrás jusson a migrációs politikákra, mint a megelőző hat évben. Mindezzel egy időben az április 3-i európai migrációs fórumon ismételten hitet tettek a bürokraták amellett, hogy az unióban biztosítani kell a rendszert és a biztonságos migrációs utak hálózatát. Ezen a fórumon természetesen azt hangsúlyozták, hogy a szabályozott migrációra a munkaerőhiány és az elöregedő népesség miatt is szükség van.
Miközben jól láthatóan a különféle nemzetközi szervezetek azon ügyködnek, hogy az illegális migrációt különféle jogi utakon legalizálják, addig a nemzetközi közvélemény egyre kevésbé szeretné, hogy még több migráns érkezzen az adott országokba.
Egy kutatás szerint Európában Görögországban 82, Magyarországon 72, Olaszországban 71, míg Németországban 58 százalék azt szeretné, hogy a jövőben kevesebb bevándorló érkezzen, vagy egyáltalán ne fogadjanak be migránsokat.
Még a bevándorláspárti Svédországban is 52 százalék azt szeretné, hogy a jövőben ne érkezzen annyi migráns, mint a korábbi években.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Migrációkutató Intézet szerint azok az országok támogatják leginkább az ENSZ migrációról szóló globális paktumát, amelyek
különböző előnyöket várnak saját érdekeik érvényesítése szempontjából, akár az Európai Uniótól, akár más szervezetektől.
A paktumot elutasítók pedig inkább azt szeretnék, ha döntéseiket nem külső szervezetek határoznák meg, illetve ezen országok a minél nagyobb gazdasági és pénzügyi függetlenségben lennének érdekeltek.
