Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kedden Youssef Badr, a francia Igazságügyi Minisztérium szóvivője a Twitter-oldalán közölte, hogy az igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Bírói Tanács javaslatára kinevezte a helyi korrupcióellenes hatóság, a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére Jean-Francois Bohnert lyoni ügyészt, aki Eliane Houlette-t fogja váltani a 2014-ben létrehozott intézmény csúcsvezetőjeként – írja a román G4Media hírportál.
A Szabad Európa Rádió román adása az AFP hírügynökség információi alapján tudatta, hogy Nicole Belloubet francia igazságügyi miniszter megerősítette Bohnert kinevezésének a tényét.
Ugyanakkor az AFP szerint Bohnert Laura Codruţa Kövesivel, a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egykori - 17 ügyben korrupcióval gyanúsított - vezetőjével még mindig versenyben van az európai főügyészi tisztségért.
A Le Monde információi alapján a Macron-kormányzat két hete mondott le Bohnert támogatásáról, Kövesi javára.
Ahogy arról az Origo beszámolt, július 5-én a 90-es években a magyarellenességéről hírhedtté vált szélsőséges kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar pártjának, illetve a halálos áldozatokkal járó marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérletet (Fekete Március) szervező Román Tűzhely nevű neofasiszta szervezet tagságával egykor „büszkélkedő"
Dacian Cioloş bukott román kormányfő, a Renew Europe EP-frakcióvezetője bejelentette, hogy megegyezett főnökével, Emmanuel Macron francia államfővel Laura Codruţa Kövesi támogatásáról az európai főügyészi tisztség elnyerése céljából.
Július 19-én pedig Klaus Iohannis román elnök felhívta rá a figyelmet, hogy telefon keresztül egyeztetett Macron elnökkel, aki – paradox módon – a francia Bohnert ellenében Kövesit biztosította a támogatásáról.
Így most az a szürreális helyezet alakult ki, hogy
a párizsi kormány a román Kövesit, míg a bukaresti kormány a francia Bohnertet favorizálja.
Ugyanakkor az Európai Ügyészség (EPPO) vezetéséért harcoló ügyészek elvileg független szereplők, akiket nem a nemzeti kormányaik jelöltek, hanem ők saját magukat. Így a kormányok nem kötelezhetik visszalépésre a saját országukból származó jelölteket.
Az sem világos, hogy ez a téma miért lett ennyire átpolitizálva, hiszen a közép-kelet-európai kormányzatokat állandóan kioktatják Brüsszelből, Strasbourgból, Berlinből és Párizsból, hogy az igazságszolgáltatást nem szabad politikai témává tenni, annak függetlenek kell maradnia a mindenkori kormányoktól.
Ennek tükrében
tényleg nem érthető, hogy az EPPO vezetése körüli küzdelmet miért tekintik politikai ügynek Brüsszelben, Strasbourgban, Berlinben és Párizsban.
Az Európai Parlament (EP) jelöltje eddig is Laura Codruţa Kövesi volt, az EP új elnöke, az olasz szocialista politikus, David Sassoli július 18-án megerősítette a román jelölt támogatását.
Az Európai Tanács (ET) jelöltje hivatalosan még mindig Jean-Francois Bohnert, az ET a főügyésszé választása után még nem kommentálta a hírt.
Július 12-én az ET igazságügyért felelős sajtóosztályának a főnöke, Romain Sadet, a Mediafax román hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy
az intézmény jelöltje továbbra is Bohnert, a sajtóban megjelent spekulációk pedig nem igazak, hiszen a lyoni ügyész nem vonta vissza a pályázatát.
Szintén aznap a Politico egyik újságírója megkérdezte a téma kapcsán Bohnertet, és ő is határozottan cáfolta a sajtó azon „információit", hogy visszavonulna az EPPO vezetéséért vívót küzdelemből.
Amennyiben Bohnert kiesik a „játékból" az sem jelenti automatikusan Kövesi megválasztását, mert
még versenyben van a német Andreas Ritter.
A Szabad Európa Rádió szerint Bohnert már közölte, hogy
a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére való kinevezése után sem lép vissza az EPPO vezetéséért folytatott küzdelemből, noha tudatában van annak, hogy Macron és a párizsi kormány nem őt támogatják.
Arról, hogy miért nem lép vissza megoszlanak a vélemények.
Ő maga is ellentmondásosan nyilatkozott a Politicónak. Egyrészt procedurális okokra hivatkozott, mert véleménye alapján, ha visszalép, akkor elölről kell kezdeni az egész tárgyalássorozatot.
A Politico újságírójának azon kérdésére válaszolva, hogy szeretne-e európai főügyész lenni, Bohnert igennel válaszolt.
Valószínűsíthető, hogy egyhamar nem lesz döntés ebben a rendkívül megosztó témában.
Idő ugyanakkor még van a kérdés eldöntésére, hiszen a luxemburgi székhellyel működő EPPO-t csak 2021 elejétől tervezik létrehozni.
Az EPPO-t Brüsszel várhatóan politikai fegyverként fogja felhasználni a - szerinte - renitenskedő közép-kelet-európai tagállamokkal szemben.
Ahogy az Origo már beszámolt róla, bár a nagyobbik kormánypárt, a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai már többször is közölték, hogy ellenzik Kövesi kinevezését az EPPO élére, ezt július 12-én
Viorica Dăncilă miniszterelnök hivatalisan is megerősítette,
épp a francia nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényt követő sajtótájékoztatón, Franciaország bukaresti nagykövetségének az épületében.
Nemrég Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő, a kisebbik román kormánypárt, a nemzeti liberális ALDE vezetője, egyben a szenátus házelnöke is közölte, hogy
határozottan ellenzi Kövesi esetleges európai főügyészi kinevezését.
Véleménye alapján
Kövesi mandátuma csak arra volna jó, hogy végrehajtsa Brüsszel utasításait, a legfőbb feladata pedig az lenne, hogy megakadályozza Románia hozzáférését az európai uniós pénzügyi forrásokhoz.
Laura Codruţa Kövesi neve egyébként 17 korrupciós aktában szerepel.
Korábban 19 ügyben volt érintett, de a közelmúltban két esetben felmentették.
Kövesit többek között hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolják Romániában, amelyeket akkor követhetett el, amikor 2013–2018 közötti időszakban vezette a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget.
