Budapestre jön a jogállamisággal kapcsolatban képmutató finn kormányfő

RINNE, Antti
Brüsszel, 2019. július 2. Antti Rinne, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke érkezik az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójára 2019. július 2-án. A csúcstalálkozó résztvevői folytatják az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről szóló egyeztetést. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Vágólapra másolva!
Szeptember utolsó napján Budapestre látogat az unió soros elnökségét betöltő finn miniszterelnök. Antti Rinne korábban élesen bírálta a magyar jogállamiságot, azonban pont a saját háza táján nem nagyon söprögetett, mivel a skandináv országban sem az igazságszolgáltatás, sem az alkotmányos rendszer függetlenségéről nem lehet beszélni.
Vágólapra másolva!

Szeptember 30-án Budapestre látogat az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke. Antti Rinne szociáldemokrata kormányfőt Orbán Viktor munkalátogatás keretében fogadja majd a Karmelita kolostorban, tárgyalásukat követően pedig sajtótájékoztatót tartanak.

Antti Rinne jogállamisági ügyekben egy igazi képmutató politikus Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Képmutatás magas fokon

„Magyarország, Lengyelország és a többi, a jogállamiságot megsértő tagállam tisztában lesz azzal, hogy cselekedetei hatással lesznek az uniós kifizetésekre is. Az említett két ország esetében a kohéziós alapokon keresztül az uniós finanszírozás kifejezetten jelentős összeget tett ki” – mondta korábban Antti Rinne finn kormányfő. A politikus nyilatkozata azonkívül, hogy minden tényt nélkülözött, meglehetősen képmutató is volt, mivel

a finn jogállamiság a magyarhoz képest meglehetősen elmaradottnak mondható.

Orbán Viktor: Még alkotmánybíróság sincs Finnországban

Mindezen tényekre már Orbán Viktor is felhívta a figyelmet idei tusnádfürdői beszédében. Finnországnak még alkotmánybírósága sincs, az alkotmány védelmét a parlament egy bizottsága látja el - mondta a kormányfő.

„Képzeljék el, amikor a magyar jogállamiságban mi egyszer csak azt mondanánk, fölszámoljuk az Alkotmánybíróságot, és a parlament alkotmányügyi bizottsága gyakorolja a normakontrollt. Ez a helyzet körülbelül Finnországban.”

Orbán Viktor miniszterelnök idei tusnádfürdői beszédében is felhívta a figyelmet a finn jogállamisági anomáliákra Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Állami felügyelet van a finn alkotmányosság

Mint arról az Origo korábban beszámolt, Finnországban nincs független alkotmányos jogrendszer. A skandináv országban az alapjogok védelme elsősorban a törvényhozás feladata. Az alkotmányügyi bizottság politikai szempontból vizsgálja az alkotmányosságot.

Ilyen körülmények között eléggé cinikus, amikor a finnek Magyarországon féltik az alkotmánybíróság függetlenségét a (nem létező) politikai befolyásolástól, hiszen nem nálunk, hanem a skandináv államban tartja ellenőrzése alatt a politika az alkotmányügyi bizottságot és az alkotmányosság más fontos szerveit.

Ráadásul az alkotmányossági szempontok szerinti bírói felülvizsgálat lehetősége csupán az alkotmány 1999-ben történő elfogadásával nyílt meg, melynek csak másodlagos szerep jut.

Nincs független bíróság sem

De nemcsak a hiányzó alkotmánybírósággal az egyetlen problémája a finn jogrendszernek. Az elvileg független bírókat egy közvetlenül a nemzet által megválasztott politikai szereplő, a köztársasági elnök nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslatára, a bírósági kinevezési testület tanácsa alapján, amelybe egy személyt az Igazságügyi Minisztérium jelöl.

Finnországban nem lehet beszélni az igazságszolgáltatás függetlenségéről Forrás: Origo

Ennek az álfüggetlen tanácsnak azonban nincsen illetékessége a Legfelső Bíróság, valamint Legfelső Közigazgatási Bíróság bíráinak kijelölése kapcsán, ezek a testületek javaslataikat közvetlenül a köztársasági elnöknek teszik meg, aki a végső döntéshozó.

Ilyen körülmények között a finn igazságszolgáltatás függetlenségét sem lehet értelmezni, hiszen az nem létezik.

Ráadásul a skandináv államban működik elkülönült közigazgatási bíráskodás, de ennek ellenére Brüsszel ezért őket nem illeti kritikával, és nem aggódik az úgynevezett jogállamiság miatt sem.

A sereghajtók között vannak a finnek

Fontos azt is megmelíteni, hogy a 2019. évi Igazságügyi Eredménytábla alapján megállapítható, hogy Finnország a mutatók nagy többségében Magyarország mögött teljesít, több esetben – különösen az igazságszolgáltatás minőségét meghatározó egyes kimutatások tekintetében – a sereghajtó tagállamok között.

Az igazságszolgáltatás hatékonysága tekintetében Finnország a középmezőnyben foglal helyet, összességében elmaradva a magyar bíróságok hatékonyságától.

(Például: polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek eldöntéséhez szükséges idő tekintetében 12., Magyarország 5. helyen áll).

Ilyen körülmények között nem lehet beszélni az igazságügy függetlenségéről, mert ez az elv a finn gyakorlat alapján egyértelműen sérül.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!