Londonból üzent az atomenergetika a világnak

Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia részarányát. Ez derült ki a Nukleáris Világszövetség londoni, szeptember 4-6. között megtartott szimpóziumán, ahol vázolták és megvitatták az atomenergia jövőképét, a legújabb fejlesztéseket és azok irányait is.

Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első vezérigazgató-helyettese, a Nukleáris Világszövetség Igazgatótanácsának elnöke megnyitó beszédében egyértelműen fogalmazott: az atomenergia globálisan megkerülhetetlen. A tavaly októberben az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nyilvánosságra hozott jelentése bemutatja, hogy az atomenergia részarányának nagymértékű növelése segít a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásában. Kiemelte, a Nukleáris Világszövetség Harmónia programjának alapvető célja, hogy a globális villamosenergia-termelésben az atomerőművek részaránya 2050-ig a jelenlegi közel 10 százalékról 25 százalékra növekedjen.

Hárfás Zsolt Forrás: Hárfás Zsolt

Az elnök véleménye szerint az egész energiaipar nagyon komoly kihívással néz szembe a villamosenergia-szolgáltatás egyetemes hozzáférésének biztosítása és az áramtermelés szénmentesítése szempontjából. Ez a két szorosan összefüggő feladat tükröződik a vezető nemzetek energiapolitikai stratégiájában és a nemzetközi szervezetek által meghozott kompetens döntésekben is.

Az atomenergia a stabil és megfizethető villamosenergia-termelés alapvető pillére világszerte, és azért küzd, hogy elismerjék, a klímabarát áramtermelésben megkerülhetetlen szerepet tölt be. Ahhoz, hogy az éghajlatváltozási célkitűzéseket teljesítsük, szükség van az atomerőművekre, nincs más, ami helyettesíthetné őket.

A jelenleg üzemelő atomerőműveknek köszönhetően évente 2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátása a légkörbe válik elkerülhetővé. 15-20 év múlva az igazi kérdés az lesz, hogy a nukleáris energia milyen arányban járul majd hozzá az éghajlatváltozás elkerüléséhez, ehhez azonban ma kell meghozni a megfelelő szakmai és politikai döntéseket a már üzemelő atomerőművek üzemidő-hosszabbításáról és az új atomerőművi blokkok építéséről.

Nyilvánvaló, hogy az emberi tevékenység minden területére hatással vannak a nukleáris iparág eredményei. Az atomenergia békés célú alkalmazása az ENSZ fenntartható fejlődési programjának tizenhét globális célkitűzéséből tíz esetben releváns, ezért élenjáró az energiaforrások közül, megelőzve a megújuló energiaforrásokat.

Komarov szerint a Nukleáris Világszövetség erőssége a tagságában rejlik, ugyanis a tagországokban él a világ népességének mintegy 80 százaléka. Kiemelte, hogy a szervezet az atomenergiát újonnan alkalmazni kívánó országok iránt is elkötelezett.

Agneta Rising, a Nukleáris Világszövetség főigazgatója arról beszélt, hogy olyan jövőbeli villamosenergia-rendszer elérése a cél, amelyben 1000 GW új (a majdani Paks II. Atomerőmű ebből 2,4 GW-tal részesül) nukleáris kapacitás révén 2050-ig az atomenergia a globális villamosenergia-fogyasztás 25 százalékát biztosíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés részeként. E globális cél elérésének érdekében azonban egyenlő versenyfeltételekre van szükség a tiszta energiaforrások számára, ehhez pedig harmonizált szabályozási folyamatokra van szükség.

Londoni pillanatok...

Forrás: Hárfás Zsolt

A Nukleáris Világszövetség szerint a cél elérése érdekében átlagosan 2016 és 2020 között 10 GW, 2021 és 2025 között 25 GW és 2026-2050 között 33 GW új nukleáris kapacitás beépítésére van szükség évente. Az új nukleáris kapacitások nélkül a globális klímavédelmi célkitűzések teljesítése lényegesen nehezebbé és költségesebbé válna.

A legújabb, a globális atomenergia teljesítményéről szóló jelentéssel kapcsolatban a főigazgató kiemelte, hogy az atomerőművek tavaly globálisan 2563 TWh villamos energiát termeltek, szemben a 2017. évi 2502 TWh-val. Ez azt is jelenti, hogy 2012 óta ez a hatodik egymást követő év, amikor növekedett a nukleáris alapú áramtermelés.

Hinkley Point C

Tavaly összességében 6,3 GW villamos teljesítményt képviselő új atomerőművi beruházás vette kezdetét. Törökországban az Akkuyu-1, az Egyesült Királyságban a Hinkley Point C-1, Oroszországban a Kurszki Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja, Bangladesben a Ruppur-2 és Dél Koreában a Shin Kori 6.

2016-2017-ben világszerte 14 új, 2018-2019-ben pedig 13 új atomerőművi blokk kezdte meg a működését. Az idén további 6 új, 2020-ban pedig 13 újabb egység lép üzembe.

5 év alatt, 2016-2020 között 47 új atomerőművi blokk üzemelése várható a világ 11 országában, amelyek 15 százalékkal fogják megnövelni a globális beépített kapacitást. A beruházások 20, 35 és 1720 MW villamos teljesítmény közötti designt képviselő blokkot jelentenek, amelyek közül 9 most épül első alkalommal.

A globális szénmentesítés érdekében folytatódik az innováció a nukleáris energetikában, jelentős fejlesztések folynak. Ezek egyike például a kisméretű atomerőművi blokk, vagy említhetjük az Oroszország által fejlesztett és világelsőként már elkészült úszó atomerőművet, mely a kisebb közösségek energiaellátásában nyújt segítséget. Idetartoznak a magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorok az ipari hő biztosításához, továbbá a fúziós áramtermelés, valamint a gyorsneutronos atomerőművi blokkok.

Gyorsneutronos technológiák az üzemanyagciklus zárásáért

A rendezvény egyik, a nukleáris innovációkról szóló szekciójában a Rusatom Overseas elnöke kiemelte, hogy Oroszország az elmúlt időszakban folyamatosan támogatta és fejlesztette a gyorsneutronos technológiákat, ugyanis ezek a kulcselemei az üzemanyagciklus zárásának. Jelenleg a Belojarszki Atomerőműben már két ilyen típusú blokk üzemel. Az 1980 óta termelő BN-600-as és a 2016 októberében üzembe helyezett BN-800-as blokk bizonyítja e technológia létjogosultságát és jövőbeli lehetőségeit.

Az üzemanyagciklus zárása környezetvédelmi szempontból is biztonságosabbá és elfogadottabbá teszi majd az atomenergiát, hiszen segíti a termikus neutronokkal működő reaktorok – ilyenek a paksiak is – kiégett fűtőelemeinek újrahasznosítását, jelentősen csökkentve a végleges elhelyezést igénylő nagy aktivitású hulladék mennyiségét.

Forrás: Hárfás Zsolt

Fókuszban a nukleáris üzemanyagciklus

A Nukleáris Világszövetség legújabb, szeptember 5-én publikált nukleáris üzemanyag jelentésében az atomerőművi kapacitások növekedésére vonatkozó előrejelzését felfelé módosították, miután számos országban az atomenergia tekintetében kedvezőbb politikai irányvonal bontakozott ki. A jelentés olyan szempontból egyedülálló, hogy azt alapvetően az atomenergia-ipar állítja össze, olyan szakemberek, akik ténylegesen ezzel a témával foglalkoznak.

Franciaországban az ország energiapolitikáját úgy módosították, hogy késleltetni lehessen az atomenergia részarányának tervezett csökkentését az energiamixben és lehetővé váljon a rendszerben lévő blokkok üzemidejének meghosszabbítása. Az Amerikai Egyesült Államokban az állami törvényhozók kezdenek olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek támogatják a blokkok további üzemelését, mert felismerték, hogy az atomenergia megkerülhetetlen szerepet játszik a klímabarát villamosenergia-ellátásban.

Hogyan lesz az uránércből télen-nyáron és éjjel-nappal villamos energia?

Kína, India és Oroszország atomerőmű-építési programjai is ambiciózusak. Miközben számos újonnan csatlakozó ország – például Törökország, Banglades és Egyiptom – új atomerőművi projekteket indít, Üzbegisztánban már döntöttek az új atomerőmű építéséről; Kazahsztán, Lengyelország és Ausztrália is érdeklődést mutat új atomerőművek építése iránt.

A jelentéssel kapcsolatban a rendezvényen részt vevő szakemberek kiemelték: a referencia-forgatókönyv szerint a jelenlegi 402 GW beépített kapacitás 2040-re 569 GW-ra növekedhet, az optimista forgatókönyv szerint azonban várhatóan 776 GW-ra emelkedhet a globális atomerőművi teljesítmény, ami az eddigi teljesítmény megduplázódását fogja jelenteni.

A növekvő atomerőmű részarányhoz azonban feltétlenül szükség van a megfelelő uránkészletekre és a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő üzemanyaggyártási kapacitások meglétére. Az elemzés szerint az uránpiacot az elmúlt években a túlkínálat jellemezte, ami az urántermelés szintjének jelentős csökkenéséhez vezetett a meglévő bányákban, valamint csökkentek az új és meglévő bányák fejlesztésébe történő befektetések is. Az uránellátás három forgatókönyve azt mutatja, hogy az előrejelzési időszak végére az összes jelenleg ismert bányászati projekt kapacitását minimum meg kell majd duplázni. Ehhez megvannak a megfelelő erőforrások. Az uránbányászat mellett pedig az átalakítással, a dúsítással és az üzemanyaggyártással foglalkozó iparági szereplőknek is kellő időben fel kell tudniuk készülni a jelentősen megnövekedő igények kielégítésére.

Ausztrália is atomot akar

Úgy tűnik, egyre több ország kezdi felismerni, hogy atomerőművek nélkül nem lehet elérni sem a globális, sem a nemzeti célokat. Jó példa erre az a törekvés, amelyet az Ausztrál Ásványügyi Tanács főtanácsadója, Patrick Gibbons ismertetett a szimpóziumon. Beszédében elmondta, hogy Ausztrália jelenleg paradigmaváltás előtt áll, és várhatóan az atomenergia felé fordul. Ironikus, hogy bár jelenleg Ausztrália rendelkezik a világ legnagyobb uránkészletével, de évekkel ezelőtt mégis betiltotta az atomenergia használatát és jelenleg is korlátozza az uránkitermelést és -bányászatot.

Forrás: robertharding/Neil Emmerson/Neil Emmerson

Az atomenergia kérdésköre most újra napirendre került a három, jelenleg is zajló külön parlamenti vizsgálat során. Szövetségi vizsgálat folyik az atomenergia használatának előfeltételeire vonatkozóan, amelyet az ausztrál parlament Környezetvédelmi és Energiaügyi Állandó Bizottsága végez. Állami vizsgálatok folynak az atomenergiára vonatkozó állami tilalom hatályon kívül helyezésére vonatkozóan, valamint az uránkutatással- és bányászattal kapcsolatos tilalom visszavonásának lehetőségét is vizsgálják. A főtanácsadó azt is kiemelte, hogy Ausztrália egyre inkább felismeri az atomenergia szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és a Nemzetközi Energia Ügynökség egyértelműen kiáll amellett, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára feltétlenül szükség van. Az atomenergia létjogosultságával kapcsoltban továbbá elmondta, hogy az ausztrál villamosenergia-termelés döntő többsége, 60-70 százaléka szénerőművekből származik, amelyeknek az átlagos életkora 34 év, ezért e kapacitások döntő része a következő 10-20 évben ki fog esni a termelésből. Emellett pedig az országban az elmúlt években a villamosenergia-árak 90 százalékkal növekedtek és a kapacitáshiány által okozott áramkimaradásoknak reális a lehetősége. E problémákat már az ausztrál közvélemény is egyre inkább felismeri, ezért a közvélemény-kutatások szerint növekszik az atomenergia támogatottsága.

Társadalmi-gazdasági hatások

Az atomenergia előnyeivel összefüggésben a rendezvényen Yves Desbazeille, a Foratom főigazgatója ismertette a Deloitte idén áprilisban publikált tanulmányát, amely részletesen értékelte a nukleáris ipar közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági hatásait az Európai Unióban. Az elemzés bemutatja, hogy a nukleáris ipar jelentős hatással van az Európai Unió gazdaságára: 1,1 millió munkahelyet biztosít (ebből 47 százalék magasan kvalifikált), 507 milliárd euró nemzeti jövedelmet állít elő (az EU GDP 3-3,5 százaléka) és például 18 milliárd euró többletet jelent a kereskedelmi forgalomban, nem említve a közel 120 milliárd euró adóbevételről és a mintegy 400 milliárd eurónyi háztartási jövedelem-növekedésről.

Lényeges, hogy minden egyes 1 GW új nukleáris kapacitás 4,3 milliárd eurós növekményt jelent az EU GDP-jében, miközben a háztartások jövedelme 3,25 milliárd, az adóbevételek pedig 1 milliárd euróval növekednek.

Jelenleg az Európai Unió azon dolgozik, hogy 2050-re elérhetővé váljon a szén-dioxid-kibocsátás-mentes energiamix, amelyben az Európai Bizottság megítélése szerint az atomenergia várhatóan nagyon jelentős szerepet fog betölteni. Elemzések szerint az európai nukleáris kapacitás 2050-re akár 150 GW is lehet, ami az Unió villamosenergia-termelésének – a maihoz hasonlóan – közel 25 százalékát biztosíthatja majd a jövőben.

Mindezek fényében a Foratom szerint a jelenleg üzemelő klímabarát atomerőművek és az újonnan épülők gazdasági jelentősége kimagasló, hiszen hozzájárulnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, ugyanakkor növelik az európai ellátásbiztonságot, valamint segítenek elérni a klímavédelmi célokat.

Személyes szakmai véleményem

A tanácskozáson elhangzottak konklúziója, hogy a még súlyosabb következmények mérséklése érdekében minél előbb, minél alacsonyabb átlaghőmérsékleten kell megállítani a bolygó légkörének melegedését. Ennek egyik alappillére a villamosenergia-termelésben a fosszilis alapú áramtermelés radikális csökkentése és ezzel párhuzamosan az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Gyerekeink, unokáink és a bolygó jövője a tét!

A tanácskozás idején tapasztalható volt, hogy a biztonsági kultúra a fejlesztők, az építők és a létesítmények üzemeltetői számára olyan evidencia, mint a levegővétel. Ezzel kelnek és fekszenek, folyamatosan észben tartják, átérzik munkájuk felelősségét. Létezik emellett egy másfajta felelősség is, a fejlődő országokat sújtó energiaszegénység leküzdésében nyújtott segítség kérdése. Az atomerőművek jelentősen hozzájárulhatnak e probléma megoldásához azzal, hogy olcsó áramot biztosítanak a fejlődő országok számára is.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője