Dániában idén február óta 10 robbanással járó támadást jegyeztek fel a hatóságok. A legutóbbi augusztus 27-én Koppenhága közelében történt. Ezek a támadások szerencsére nem jártak személyi sérüléssel, de az érintett épületek súlyosan rongálódtak. Ezzel párhuzamos a Koppenhágához közeli Malmőben csak ebben az évben 19 robbantásos támadás történt.
„Senki sem akarja, hogy a svédországi körülmények, ahol szinte mindennapossá váltak a lövöldözések és a robbantások a különféle bandák között, begyűrűzzenek az országunkba" – minderről már a Berlingske Tidende nevezetű dán lap írt azt követően, hogy augusztus 16-án a Dán Adóhivatal ellen ismeretlenek bombatámadást hajtottak végre. Később kiderült, hogy
a támadást két svédországi személy hajtotta végre, akik a nevük alapján bevándorlók voltak. Pontos indítékaik a mai napig nem ismertek.
Négy nappal később a dán fővárosban újabb robbantás történt, akkor egy rendőrségi épület mellett történt a detonáció. Az egymást követő támadások miatt már meg kellett szólalnia Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnöknek is. Közölte, hogy
a támadások egyértelműen a dán hatóságok, és a társadalom ellen irányultak.
A kormányfő közölte, hogy az újabb támadások megelőzése érdekében megerősítik a Svédországgal közös határok ellenőrzését. Frederiksen elmondta, hogy senki nem teheti meg, hogy valaki turistaként Svédországból érkezve bombákat helyezzen el Koppenhága közepén.
Bár egyelőre nem ismertek pontosan a dániai merényletek indítékai, de Joakim Palmkvist svéd újságíró a dániai TV2-nek arról beszélt, hogy bizonyos hasonlóságok felfedezhetőek a dániai és a svédországi bombatámadások között.
Svédországban a támadások általában lakóházakat, irodaházakat, éttermeket, vagy éppen rendőrségi komplexumokat érintenek.
Legutóbb pedig Landskrona városában éppen a helyi önkormányzat épületét érte súlyos támadás. Palmkvist szerint a rendőrséget két ok miatt éri támadás: az egyik, hogy sok esetben zsarolás miatt kerülnek a bűnözők célkeresztjébe, míg a másik eset, hogy éppen azért támadják őket, mert megpróbálnak fellépni a bűnözéssel szemben.
Svédország azonban nemcsak a bombatámadásokat „exportálja” Dániába. A szervezett bűnözés a lövöldözésekkel és a gyilkosságokkal együtt nem ismer határokat. Júliusban három svéd férfit vettek őrizetbe Stockholmban azért, mert a gyanú szerint két másik svéd férfivel végeztek a dániai Herlev városában. A súlyos bűncselekmény hátterében a feltételezések szerint a bűnözői csoportok közötti ellentét állt.
Noha Dániában egyre nagyobb az úgynevezett importál bűnözés Svédországból, de az országnak megvannak a maga problémái is bevándorlók által elkövetett bűncselekmények miatt is. A Berlingske Tidende egy korábbi összeállítása szerint
2017-ben az elkövetett bűncselekmények aránya 60 százalékkal magasabb volt a férfi bevándorlók körében, mint a dán őslakosság körében.
A nem nyugati bevándorló férfiak körében pedig a regisztrált bűncselekmények 234 százalékkal voltak magasabbak, mint a teljes dániai férfi lakosság körében. A bevándorlók és leszármazottaik körében a legnagyobb arányban a libanoniak, a szomáliaiak, a marokkóiak és a szíriaiak számítanak bűnelkövetőknek.
Augusztus 25-én Malmö egyik viszonylag békés negyedében fényes nappal lőttek agyon egy 31 éves nőt újszülöttjével a kezében. Később kiderült, hogy a nővel együtt sétáló férfit még 2008-ban rablásért ítélték nyolc év börtönre Dániában. Két nappal később pedig a svéd fővárosban egy 18 éves nőt a saját lakásában lőttek fejbe.
Mindezen esetek fényében Dánia még messze áll attól, hogy olyan súlyos bűnözési helyzetben legyen, mint Svédország. Azonban a nyitott határok, a két ország közelsége, a bűnözés szabad áramlása, és Dánia saját problémái azt mutatják, hogy egyre nehezebb lesz megállítani a dániai helyzet eszkalációját, és az ország egyre inkább Svédországra hasonlít majd.
Mint arról korábban beszámoltunk, egyre többen ismerik fel Dániában, hogy óriási problémákat okoz az országban, hogy a bevándorlók párhuzamos társadalmat építenek fel. Egy friss felmérés szerint a koppenhágai bevándorlók körében egyre inkább elfogadott, hogy az ő hagyományaik felette állnak a dán törvényeknek. Bár a hatóságok próbálnak fellépni a párhuzamos társadalomépítéssel szemben, de lehet, hogy már régen elkéstek.
2065-re Dániában kisebbségbe kerülhetnek az őshonos dánok, ha a jelenlegi népesedési tendenciák folytatódnak.
Az országban súlyos gazdasági válság lehet, ha nem sikerül felgyorsítani a bevándorló hátterű emberek integrációját a munkaerőpiacra, mivel egyelőre csupán a migráció költségoldalát látni Dániában, előnynek semmi nyoma.
Szintén írtunk arról, hogy biztonsági cégeket bérelnek fel a migránsok lakta svédországi no-go zónákban, hogy segítsék a rendőrség munkáját - adta hírül a V4NA nemzetközi hírügynökség a svéd SVT tévécsatorna információi alapján.
A migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma pedig egyre csak nő
- fűzték hozzá. Söderhamn az egyike azoknak a svéd településeknek, amelyek arra kényszerültek, hogy biztonsági cégeket bízzanak meg járőri munkával, ugyanis a helyi rendőrség már nem tud megbirkózni a migráns bandákkal.
A svéd Mitt nevű hírportál pedig arról írt hatósági statisztikákra hivatkozó beszámolója alapján, hogy Stockholmban naponta átlagosan 5 nőt erőszakolnak meg. A valóságban ennél több nő is eshet áldozatul a nagyrészt migránsok által elkövetett nemi erőszakoknak, de azt nem merik jelenteni a hatóságoknak. Az erőszakolóknak átlagosan csak az 5 százalékát ítélik el.