A város bevásárló- és turisztikai központjának számító kerületében vasárnap délután néhány száz ember gyűlt össze, hogy kifejezze támogatását a helyi muszlim közösség, valamint az újságírók iránt. Egy héttel korábban ugyanis a rendőrség festékkel fröcskölte le az egyik helyi mecset bejáratát, ezért azóta bocsánatot kértek. A tüntetők vasárnap azt követelték, hogy a rendőrség fejezze be a "vegyi fegyverek" (a könnygázt és a kék festéket szóró vízágyúk) alkalmazását. A kék festéket a hatóságok a tüntetők későbbi azonosításának megkönnyítésére használják.
Az indulatok akkor szabadultak el, amikor az engedély nélkül zajló megmozdulás helyszínére több száz rohamrendőrt vezényeltek, akik egyes tiltakozókat megmotoztak.
A demonstrálók közül sokan arcmaszkokat viseltek annak ellenére, hogy október 5-én hatályba lépett a megmozdulásokon maszkok használatát tiltó törvény. A rendőrök és a tüntetők végül az után csaptak össze, hogy a tömeg egy része az autóútra vonult, akadályozva ezzel a forgalmat.
Az immár húsz hete tartó tüntetéshullám, melyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára általános tiltakozássá alakult a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szemben. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben kötött megállapodás szerint Kína a dátumot követő 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, hogy Peking egyre növeli befolyását a városban.