Az iroda vezetője a Radio Zet kereskedelmi rádiócsatornának nyilatkozva rámutatott: a részvételi arány már a májusi európai parlamenti választáson közel duplára (45,7 százalék) nőtt a korábbi, 2014-es szavazáshoz képest.
Arra számítunk, hogy most is sokkal magasabb lesz (az előző lengyel parlamenti választásnál jegyzettnél)
- tette hozzá.
A rendszerváltás óta a tizedik parlamenti választást tartják vasárnap Lengyelországban. Leszámítva az első, részben szabad 1989-es választást, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány,
a legtöbben eddig a 2007-es parlamenti választásokon szavaztak (53,9 százalék).
A legutóbbi, 2015-ös választáson is viszonylag magas, közel 51 százalékos volt a szavazási hajlandóság.
Idén több politológus szerint is még magasabb, akár az 55-60 százalékot is megközelítő részvétel lehetséges, az erőteljes társadalmi megosztottság és az intenzív választási kampány ösztönző hatása miatt.
Pietrzak közölte: a külföldön élő lengyelek vasárnap sokkal több, 320 választóhelyiségben voksolhatnak, mint a májusi európai választás idején, amikor 203 ilyen pont működött. A PAP lengyel hírügynökség korábbi értesülései szerint rekordmagas érdeklődést jegyeznek többek között az Egyesült Államokban, valamint az Egyesült Királyságban élő lengyelek között.
A brit szigeteken élő mintegy egymillió lengyel közül 97 800-an regisztráltak a választásokra, ami mintegy 50 százalékkal több, mint az előző parlamenti választáson.
A péntek éjféltől érvényes kampánycsendről Pietrzak elmondta: ennek első nyolc órájában nem történt semmilyen kihágás.
Az irodavezető szerint a választás hivatalos eredményeit feltehetőleg kedden teszik közzé, hétfőn pedig ismertetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját. Lengyelországban vasárnap a szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 21 óráig tartanak nyitva. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik az exit poll-felmérések eredményeit.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. Felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert, rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be a parlamentbe.