Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2015 óta 32 embert lőttek fejbe 30 különböző bűncselekmény során a svédországi Malmőben. Ezekhez a bűncselekményekhez egy friss felmérés szerint több mint 120 fiatal kapcsolódott valamilyen módon. Az elmúlt hetekben ismét központi téma lett, hogy Malmőt a különféle bűnözői csoportok küzdelme egyre élhetetlenebbé teszi, és egyre súlyosabb bűncselekmények történnek.
Egy jelentés szerint a városban nem több bűnözői csoport van, hanem egy nagy csoport létezik, és a tagok közötti harcok vezetnek el a véres leszámolásokhoz.
A Sydsvenskan napilapban megjelent elemzés szerint a gengsztercsoportok vizsgálata során 20 embert kérdeztek meg az érintett körből. 17-nek volt a húszból svéd állampolgársága és 14 született Svédországban. Szinte mindegyik férfinek volt afrikai, vagy közel-keleti felmenője. Összességében a 20 embert eddig 180 különféle bűneset miatt ítélték el. Sokuknak a szülei is bűnözésből próbáltak megélni a korábbi években.
A skandináv országban teljes mértékben tabunak számít annak az említése is, hogy egyes bűncselekményeket milyen származásúak követnek el. Legutóbb 1996-ban és 2005-en tettek közzé olyan statisztikát, amiben a bűnelkövetők nemzetiségi adatai is fel voltak tüntetve. 2017-ben Morgan Johansson, aki a mostani baloldali kormányban igazságügyi és migrációs miniszter is, megtagadta azt a kérést, hogy hozzák nyilvánosságra a bűnelkövetők nemzetiségi hovatartozását.
A kérést egy teljesen mondvacsinált és egyben teljesen érthetetlen magyarázattal utasította vissza, mégpedig, hogy ő az adatokból már levonta a megfelelő politikai következtetést.
A svéd pártok többsége egyetértett vele, mivel szerintük sincs szükség ilyen statisztikákra.
Idén nyáron egy svéd magánalapítvány egy összesítést készített a hivatalos statisztikák alapján a bűnelkövetők származásáról. A riportból kiderült, hogy most először haladta meg Svédországban a külföldi hátterű személyek által elkövetett bűncselekmények száma azokét, akik az országban születtek. A legtöbb bűnesetet azok körében jegyezték fel, akik bár Svédországban születtek, de mindkét szülő külföldön. Nem meglepő módon a tanulmányt a teljes svéd mainstream média elhallgatta.
Bár a svéd sajtó mindent megtesz azért, hogy a bevándorlók által elkövetett bűneseteket valahogyan elhallgassa, mégis egyre többször jelennek meg olyan tudósítások, amelyek rávilágítanak a problémára.
2017-ben, amikor Stockholmon gyilkossági hullám söpört végig, akkor az Expressen arról írt, hogy a fővárosban legalább 500-700-an tagjai valamilyen bűnszervezetnek.
Az is kiderült, hogy több mint 40 százalékuk külföldön született, és több mint 80 százalékuknak mindkét szülője külföldön született.
A bevándorlók bűnözésével kapcsolatban az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy igazából nem lehet semmit tenni eme jelenségekkel szemben. Több fiatal is jelentkezett különféle segélyprogramokra, hogy kikerüljenek ebből a bűnözői körből, de idővel ismételten a bűnelkövetők között találták őket a hatóságok.
A bevándorlók által leginkább lakott Malmőben is több program indult a bűnözés csökkentésére, de ezek is teljes kudarcba fulladtak.
A mostani helyzet újdonsága, hogy a balliberális kormány is kezdi felismerni a problémát, és azt, hogy valamit tennie kellene, mert a folyamatos lövöldözések és robbantások alapvetően ássák alá azt a képet a svéd államról, ami az elmúlt évtizedekben kialakult róla. A baloldali kormány azonban pontosan azzal nem néz szembe, hogy az a migrációs politika vezetett el a mostani helyzethez, amit éppen ők idéztek elő. A kormány tervei között szerepel, hogy hosszabb börtönbüntetésre számíthatnak azok, akik súlyos bűncselekményt követnek el, másrészt több szociális szolgáltatást nyújtanának az úgynevezett problémás területeken.
A kormány tervei nem tartalmazzák, hogy a bandák által elkövetett bűncselekményeknél a korábbinál súlyosabb büntetési tételek lesznek – mindezt már Ulf Kristersson, az ellenzéki Mérsékelt Párt vezetője mondta. A párt egyébként több forrást juttatna a rendőrségnek, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben. Sokan kétségbe vonják, hogy a baloldali kormány pár látszatintézkedéssel javítani tudna a helyzeten.
A közvéleménynek azonban egyre inkább kezd elege lenni a háborús állapotokból. Az elmúlt hónapokban ismételten jelentősen erősödött a bevándorlásellenes Svéd Demokrata Párt. Stabilan feljöttek a második helyre, sőt egy friss kutatás szerint már hat százalékpontos előnyre tett szert a kormányzó szocdemekkel szemben.
Ha most tartanák a választásokat, akkor a Svéd Demokraták 28,5, míg a Szociáldemokraták csak 22,5 százalékot kapnának.
A jobbközép Mérsékelt Párt csupán 16,9 százalékot érne el. Svédországban várhatóan 2022-ben lesz legközelebb parlamenti választás.
