Behrusz Kamálvandi elmondta, hogy a létesítményben 4,5 százalékos dúsítású uránt fognak előállítani. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) tájékoztatták minden lépésről, ellenőrei jelen vannak a helyszínen, és felügyelik a folyamatot - tette hozzá a szóvivő.
Irán a napokban jelentette be, hogy újrakezdi az urándúsítást a fordói atomlétesítményben, és megkezdte az 1044 centrifuga feltöltését uránium-hexafluoriddal. A 2015-ös többhatalmi atomalku legfeljebb 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét.
A NAÜ már augusztus végén arról számolt be, hogy Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát.
Ebből azonban még mindig lehetetlen atomfegyvert előállítani, ahhoz szinte vegytiszta, 90 százalékosan dúsított urániumra lenne szükség.
Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban felmondta a megállapodást arra hivatkozva, hogy Teherán nem tartja be kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államok a korábban felfüggesztett szankciókat is újra életbe léptette. Egy évvel később az iszlám köztársaság bejelentette, hogy fokozatosan újraindítja az atomalku korlátozta nukleáris tevékenységeit, ha a nemzetközi szerződés többi részese nem ellensúlyozza az amerikai szankciók negatív hatásait.
Az Irán és egyes nyugati országok közötti feszültség például odáig fajult az idén, hogy a brit haditengerészet Gibraltárnál őrizetbe vette a Grace-1 nevű iráni tartályhajót. Két héttel később pedig a perzsa állam oglalták le a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero tartályhajót július 19-én a Hormuzi-szorosban.
Végül nem lett komolyabb konfliktus az ügyből, a legénységet és a hajót is elengedték szeptember folyamán. De az egymásnak odamondogatás gyakorlatilag folyamatos, különösen az Egyesült Államok és Irán részéről. Donald Trump elnök pedig újabb szanckiókat jelentett be az ázsiai ország ellen, szeptember közepén például a perzsa állam központi bankját és szuverén alapját büntette meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, a nemzetközi atomcsend-szerződésről rendezett konferencián szeptember végén kijelentette:
a békés célú felhasználás mellett ugyanakkor Magyarország is "minden lehetséges módszerrel és eszközzel" ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és teljes mértékben támogatja az erről szóló nemzetközi egyezményt, az átfogó atomcsend-szerződést.