Az elnöki rendelet kiterjeszti az antiszemitizmus eddigi fogalmát, és szélesebb hatáskört ad a szövetségi oktatási minisztériumnak emberi jogi vizsgálatok megindításához azokon az egyetemeken és főiskolákon, ahol kedvezőtlen légkör veszi körül a zsidó vallású hallgatókat.
– Azt üzenjük az egyetemeknek: ha továbbra is meg akarjátok kapni az óriási mennyiségű szövetségi dollárt évente, akkor
vissza kell utasítanotok az antiszemitizmust
– jelentette ki az amerikai elnök a rendelet aláírásakor szerdán este.
A rendelet értelmében megvonható a szövetségi támogatás az oktatási intézményektől, ha nem szállnak szembe az antiszemita kijelentésekkel és jelenségekkel, és nem lépnek fel az Izrael bojkottjára felszólító, úgynevezett BDS-mozgalom ellen.
A mozgalom - amely meglehetősen elterjedt az egyetemeken - arra buzdít, hogy a palesztinokkal kapcsolatos politikája miatt bojkottálják és szankcionálják Izraelt, ne ruházzanak be az országban. A mozgalmat Izrael amerikai támogatói és egyes amerikai konzervatív körök antiszemitizmusként és rasszista megkülönböztetésként értékelik.
A BDS (Boycott, Divestment, Sanctions) mozgalomról Trump szerdán a rendelet aláírásakor úgy fogalmazott: "erőteljesen elítéljük ezt az antiszemita kampányt Izrael állam és polgárai ellen".
Az elnöki rendelet az antiszemitizmust az érvényben lévő emberi jogi törvény egyik cikkelye értelmében veszi célkeresztjébe.
Ez a törvény korlátozza az egyetemi és főiskolai programok szövetségi anyagi támogatását, ha azok faji, bőrszínbeli vagy nemzetiségi hovatartozás miatt hátrányosan megkülönböztetnek hallgatókat. A törvény azonban nem érvényes a vallási okok miatti diszkriminációra.
Ezt egészíti ki a mostani elnöki rendelet az antiszemitizmus fogalmának kiterjesztésével,
mert kimondja, hogy az oktatási tárca az olyan jelenségek, mint az Izraelhez fűződő kapcsolatok miatti diszkrimináció ügyében is emberi jogi vizsgálatot indíthat.
A BDS-mozgalom szigorúbb szövetségi megközelítését bírálók szerint a rendelettel csorbul a szólásszabadsághoz való jog.