Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Frissítés:
A várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott a kormányzó brit Konzervatív Párt a csütörtöki előrehozott parlamenti választáson a csaknem végleges pénteki adatok szerint. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor több mint nyolc évtizede nem tapasztalt súlyú vereséget szenvedett.
A 650 egyéni választókerület közül péntek délelőttig 649-ből érkeztek be a végleges választási eredmények, és ennek alapján a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.
Ez azt jelenti, hogy
a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.
A konzervatívok az 1987-es választások óta nem értek el ilyen jó eredményt. Az akkori választás után Margaret Thatcher 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.
Johnson, akit saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztottak alsóházi képviselővé, a körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte:
A felhatalmazás nemcsak a brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére.
A kormányfő bejelentette, hogy választási ígéreteinek megfelelően
a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát, és felépít negyven új kórházat.
Johnson megismételte azt a korábban többször is hangoztatott álláspontját, hogy ő nem akart volna decemberre választást kiírni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát.
A kormányfő ezzel a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazásra utalt, amelyen a többség a kilépésére voksolt.
A csütörtöki választáson aratott győzelmet hivatalosan bejelentő péntek délelőtti beszédében Boris Johnson közölte: a konzervatív párti kormány arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határnapjáig, január 31-ig "minden további nélkül" léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Kijelentette:
a kilépésről döntő 2016-os népszavazás óta eltelt három és fél évet a politikusok "a vitákra, sőt a vitákról szóló vitákra pocsékolták el", de ő most véget vet "ennek a képtelenségnek".
Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány, amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott, eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben.
A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy
a kormány jövő pénteken terjeszti ismét az alsóház elé második olvasatban a brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.
A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt 1935 óta a legrosszabb eredményért érte el.
Corbyn pénteken kora reggel bejelentette, hogy a következő választások idején már nem ő vezeti a pártot, bár azt nem közölte, hogy mikor távozik a Labour éléről. Úgy fogalmazott, szeretne mindaddig a posztján maradni, amíg a pártban lezajlik a történtek értékelési folyamata.
Jeremy Corbyn szerint a Labour választási programja népszerű volt és reményt kínált, de a brexit annyira sarkította a választási vitát, hogy teljesen felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét.
A harmadik legnagyobb országos párt, a Brexitet ellenző, EU-párti Liberális Demokraták vezetője, Jo Swinson elvesztette képviselői mandátumát.
Swinson, a liberális párt első női vezetője, aki alig néhány hónapja került a párt élére, a skóciai Dunbartonshire megye egyik választókerületében indult, de a képviselői helyet a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brexitet szintén határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP) szerezte meg.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye pénteken összeállított gyorselemzésében közölte:
a Munkáspárt ilyen mértékű visszaesése azt jelenti, hogy a konzervatívok könnyedén megnyerhetnek akár még két további - a brit választási törvény alapján egyenként ötévi kormányzati időszakra szóló - parlamenti választást.
Az Eurasia szakértői szerint a Konzervatív Párt győzelme azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy a megszerzett többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) "foglya", és maga döntheti el, hogy milyen szoros viszonyrendszert akar kialakítani az EU-val - hangsúlyozzák az Eurasia Group londoni elemzői.
Jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, s a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 13 fővel 48-ra bővült.
Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt lesz,
megelőzve a Liberális Demokratákat
