Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatáról folytatott kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta,
minél hamarabb meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.
Ezek az országok már teljesítettek, ezért az uniónak kötelessége megkezdeni velük a tárgyalásokat.
Ugyanakkor egyeztetésre van szükség azokkal az uniós tagállamokkal, amelyeknek még vannak fenntartásaik a bővítést illetően
– fogalmazott.
Kijelentette, a nyugat-balkáni integráció fontosságát nem szabad megkérdőjelezni. Az új Európai Bizottság a bővítés kérdését még magasabb szintre emeli, dinamizálni kívánja, és azon fog dolgozni, hogy azt az európai és a régió országai számára is még hitelesebbé tegye.
Az uniós biztos sajnálatát fejezte ki, hogy az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén nem volt egyetértés Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően.
"Elkötelezettségünk uniós perspektívájukat illetően változatlan. Mindkét érintett ország esetében meg fogom védeni az uniós bizottság csatlakozási tárgyalások megnyitását célzó törekvéseit" – mondta.
Az Európai Bizottság a jövő év első hónapjában terveket fog bemutatni arra vonatkozóan, hogyan kívánja gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat azok eredményességének fokozása, és az együttműködések erősítése érdekében. A bizottság célja, hogy az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa már márciusi ülésén döntést hozhasson a tárgyalások megkezdéséről – mondta.
Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte, hogy az unió még a Zágrábban, jövő májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt pozitív üzenetet küldjön a régió országainak.
Beszédében aláhúzta, hogy az uniónak segítenie és gyorsítani kell a reformfolyamatokat minden egyes tagjelölt nyugat-balkáni ország esetében. A reformok hatásaira kell fókuszálni, egyebek mellett a gazdasági fejlődés és az életminőség javítása érdekében.
Kijelentette,
az uniós bizottság nagy hangsúlyt fektet a jogállamiság biztosítására is, a gazdasági fejlődésre, az intézmények demokratikus működésére és a közhivatalok reformjára.
Ezen alapvető fontosságú követelmények teljesítése és az erős politikai elkötelezettség elengedhetetlenek egy jövőbeli tagsághoz. Nemcsak az Európai Unió kedvéért, hanem az egyes országok polgárainak érdekében is.
Fontosnak nevezte az ist, hogy a régió minden országának már a csatlakozás előtt részesévé váljon a zöld megállapodásnak, a digitális menetrendnek, valamint a szállítás és az energiaáramlás szabad hálózatának. Mindezek gyarapodást és munkahelyeket teremtenek az országoknak, polgáraiknak pedig nem kell várniuk a csatlakozásig, hogy részesülhessenek e kulcsfontosságú politikák előnyeiből. Ezzel egy időben az Európai Uniónak is teljesítenie kell a ráeső feladatokat annak érdekében, hogy készen álljon a bővítésre, amikor a jelölt országok megfelelnek a kívánt feltételeknek.
Azt hangoztatta, hogy
a már megkezdett tárgyalásokat folytatni kell, a csatlakozási feltételek szabályaihoz pedig ragaszkodni kell, azokat a folyamat közben megváltoztatni nem szabad.
Ha az európai unió nem tartja magát adott szavához, nem képes az integrációs folyamatok serkentésére, hitelességét veszíti el – tette hozzá Várhelyi Olivér.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy sem Albániával, sem Észak-Macedóniával nem kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások. Elengedhetetlennek nevezte, hogy feloldódjanak az unión belüli nézetkülönbségek a bővítés témájában.
Az Európai Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb szorosabb kapcsolat fonódjon a régió országai és az Európai Unió között. Szavai szerint vannak ugyanis olyan kihívások, amelyet az unió csak partnerországaival közösen tud megoldani. Ezek között a klímaváltozást és a migrációs nyomást nevezte meg.
