Szélsőségesen liberális propaganda az óvodákban

Egy Németországban élő ismerősöm osztott meg a közösségi hálón egy képet arról, hogy a könyvesboltokban több olyan kiadvány kapható, ami a migrációt magyarázza el a gyerekeknek. A szülők arra panaszkodnak, hogy gyermekeiket vette célba a liberális ideológiai nevelés.

Puszta kíváncsiságból kerestem rá a kulcsszavakra angolul is. Nem lepődtem meg azon, hogy rengeteg, migrációról szóló meséskönyvet kínálnak az online könyvesboltok, ezek rendre a migránsbarát narratívát közvetítik. Hasonlóan sikeres volt a keresésem bármely európai nyelven. Skandináv országokban élő barátaimtól, rokonaimtól is tudom, hogy ezek a kiadványok egész Európában megtalálhatóak.

A migrációs válság kezdete után nem sokkal már megjelentek az első ilyen jellegű könyvek. 2015 előtt legfeljebb az állatok „migrációjáról” lehetett könyveket találni, egy évvel később már az emberi vándorlásról mesélnek a rajzos gyermekkönyvek.

A könyvkiadó cégek egyszerre reagáltak mindenütt egy nem létező igényre.

Magyarul is elérhetőek az ilyen típusú mesekönyvek, jelenleg 25%-os leárazással kaphatók. Magyarországon ezek a könyvek senkit nem érdekelnek. A jelek szerint tehát itthon nem érték el ezekkel a könyvekkel az elvárt eladási sikert. További keresés után, egy három évvel ezelőtti cikkre bukkantam, amiből kiderült, hogy az Artemisszión Alapítvány közösségi adománygyűjtésbe kezdett, hogy finanszírozzák középiskolások oktatását a migráció témakörben.

Minden generációt megcéloznak a bevándorláspárti üzenetekkel, a kisgyerekek azok, akik a legkevésbé tudnak védekezni a nem kívánt propaganda ellen.

Ha egy szülő el akarja magyarázni gyermekeinek a világ eseményeit, megkönnyíti a dolgát, ha segítségül hívhat egy szemléletes gyerekkönyvet. Ezért is vetették rá magukat a migránspárti szervezetek ezekre a kiadványokra, így tudják a legkönnyebben „érzékenyíteni”, vagyis manipulálni a gyerekeket.

Nem lennék meglepve, ha ezek a könyvek hamarosan a legtöbb nyugat-európai óvodában fellelhetőek lennének. Adományként, vagy kötelezően ajánlott segédanyagként, de eljutnak mindenhova.

Az említett meséskönyvek szereplői szegény sorsú migránsgyerekek és családjaik. Ezekkel a karakterekkel gyorsan azonosulnak a gyerekek, nincs is más választásuk. Egy idealizált képet kapnak, ami a valósággal köszönőviszonyban sincs. Ideológiailag elfogult, hamis valóságot közvetítenek nekik a legsérülékenyebb életkorban.

A felnőtteket is könnyen vezetik félre a migrációval kapcsolatban, Nyugat-Európa lakosságának jelentős része még ma is meg van győződve, hogy Európa kapui előtt szerencsétlen sorsú menekültek állnak, nem pedig honfoglalók. A gyermekek megdolgozása pedig már elkezdődött, hogy a jövőben még kevesebb akadálya legyen az európai népességcserének.

A migránsokról szóló képeskönyvek annyiban hűek a mesekönyvek világához, hogy egy nem létező valóságot mutatnak be. Az üzenetük azonban félreérthetetlenül valóságos: a bevándorlás nem jelent problémát, a bevándorlók segítségre szoruló menekültek.

Természetesen az igazságot, hogy a migránsok többsége gazdasági bevándorló, nem könnyű gyereknyelvre lefordítani. Nem háború elől menekülnek, hanem a jobb életért. A beengedésükkel azonban nem oldjuk meg a problémát, pusztán importáljuk a válságokat Európába, ami idővel a mi országainkat is lakhatatlanná teszi. Rajzoló és író legyen a talpán, aki gyereknyelvre fordítja ezt. Éppen ezért nem is kell.

Nem csak a migrációval kapcsolatban jelennek meg érzékenyítő könyvek, egyre gyakoribb, hogy a gyerekeket célba veszik más, szélsőségesen liberális üzenetekkel is. A legtöbb esetben a szülők nem kellően felkészültek a kényes témákban, nem tudnak vitába szállni a gyerekkönyvek bújtatott üzeneteivel, elmagyarázni sem tudják a helyzetet az erre még fel sem készült gyerekeiknek.

Azt is észre kell venni, hogy a migránsbarát mesekönyvek megjelenésével párhuzamosan, teljesen kiszorulnak a hagyományos mesék és mesehősök. Egyre több klasszikusról derítik ki, hogy rasszista, hímsoviniszta, a patriarchális társadalmat népszerűsíti, stb. Észrevétlenül kiszorulnak a hősiességet, becsületességet, a klasszikus értékeket népszerűsítő mesék. Eltűnnek az olyan történetek, amelyek a férfias minták követésére serkentenék a fiúkat, a nőiességre pedig a lányokat.

A gyerekeknek szánt üzeneteknél fel lehet állítani egy fontossági sorrendet. A szexuális kisebbségek, a migránsok előtt észszerűbb lenne arra szocializálni a gyerekeket, hogy a család a legfontosabb, hogy az a társadalom és a nemzet alapja.

A család pedig szerető szülőkből és gyerekekből áll, nem pedig egy férfi, egy tengerimalac és egy esernyő együttéléséből.

A mesék világában kutatva botlottam bele egy rövid hírbe, miszerint Amerikában egy Drag Queen olvasott fel mesét óvodásoknak, illetve világosította fel őket az életformája mibenlétéről. A Drag Queen ugyanis valójában egy transzvesztita.

A legnépszerűbb videómegosztó portálon, többrészes sorozatban magyarázzák el a gyerekeknek, hogy mit jelentenek az egyes betűk az LMBTQ mozaikszóban.

A felvilágosítást persze nem bízzák a véletlenre. Amennyiben a videó nem jutna el elegendő gyermekhez, a legnagyobb rajzfilmcsatornák egyre több rajzfilmben szerepeltetnek deklaráltan nem heteroszexuális szereplőket, az üzenet tehát mindenképpen célba ér, a legtöbb esetben a szülők tudta nélkül.

Nehéz a dolga a szülőknek

A témával kapcsolatban szakember véleményét is megkérdeztük. Horváth Zsófia viselkedéselemző azt mondta, hogy a szülők feladata megvédeni a gyerekeket a káros befolyásolástól, magyarázatot adni a világ dolgaira. Hozzátette azonban, hogy a szülőknek ma már nehezebb dolguk van, mint korábban.

Míg pár éve elég volt arra figyelmeztetnie a szülőnek, hogy ne álljon szóba idegenekkel a gyerek, ma már nehezebb dolga van, a befolyásoló, formáló propagandaanyagok meséken, filmeken keresztül szivárognak a gyerekek világába.

– mondta Horváth Zsófia.

Horváth Zsófia Fotó: 888.hu

Mivel egyre fiatalabb korosztályok válnak aktív internethasználókká, a szülőknek is lépést kell tartaniuk ezzel a változással. Egyre korábban kell kezdeni a gyerekek családon belüli felvilágosítását, mielőtt az interneten elérhető tartalmak teszik ezt meg, vagy a tv-n futó rajzfilmek. A szülőkre is nyomást helyez, hogy időben foglalkozzanak a gyermekük felvilágításával, hogy kialakítsanak a gyermekekben egy egészséges digitális immunitást.

Horváth Zsófia elmondta azt is, hogy

a gyerekek identitásformálódása hosszú folyamat, a környezetnek és az onnan érkező ingereknek jut a legfontosabb szerep.

Az nem probléma, ha a gyerekeknek társadalmi problémákról, ügyekről, jelenségekről érzékenyítően beszélgetnek a saját nyelvükön, befogadható formában – mondja..

Az viszont súlyos etikai kérdéseket vet fel, ha mindezt az információátadáson túl, ideológiacsöpögtetéssel együtt teszik.

Horváth Zsófia szerint az etikai szabályok semmibevételében az LMBTQ és a melegpropaganda élen jár.

Nem azzal van baj, hogy a gyerek megtudja, vannak nők, akik a nőket szeretik, és férfiak, akik a férfiakat. Ettől egyetlen gyermek sem válik meleggé. A gond az, ha az információval együtt azt is rákényszerítik a gyerekre, hogy neki erről mit kell gondolnia. Sokan tovább is mennek ennél: azt tanítják a gyereknek, hogy bármi lehet belőle, fiú létére lány és fordítva, mi több, bátorítják is, hogy próbálja ki az ellentétes nemi szerepeket.

Az identitásalakulásnak több szenzitív periódusa is van, az ilyenkor kapott, jól irányzott ideológiákon alapuló befolyásolás pedig elérheti célját. A felvilágosítás – akár homoszexualitásról, társadalmi kérdésekről, politikáról legyen szó – mindig információalapú kell legyen.

A szülőknek nehéz dolga van, hiszen legtöbbször az internet már elvégzi helyettük ezt a feladatot, és nincs befolyásuk arra, hogy a gyerekük milyen oldalról tájékozódik

– tette hozzá Horváth Zsófia.

Hadi Nóra gyermekpszichológus hasonlóan értékelte a leírt jelenségeket. Szerinte a cél egyértelműen azonosítható: a liberális gondolkodás és nevelés fejlesztése gyermekkorban. Célba veszik a kisgyerekeket, akikben ebben a korban alakulnak ki a társadalmi értékek.

Hadi a szexuális felvilágosítással kapcsolatban elmondta, hogy sokkal egészségesebb, ha a gyerek a szüleitől kap magyarázatot dolgokra, amelyek őt érdeklik, vagy amelyekkel találkozik, legyen szó akár a szexualitásról, akár az eltérő szexuális identitásokról. A gyerekek nagyon sok mindent megértenek, és sokkal biztonságosabb, ha ezeket az információkat egy hozzá közel álló személytől kapja meg.

Személyes véleményem szerint ez nem más, mint tudatos manipuláció, hogy olyan generációkat neveljenek, akik eleve ezeket a liberális elveket támogatják.

Egyetértek azzal, hogy a kisgyerekekben érdemes és kell fejleszteni a toleranciát egymás iránt, az egymás és a másság elfogadását (mert ez nagyon hiányzik manapság), de ez egyáltalán nem kellene, hogy redukálódjon a migránsokra vagy a szexuális kisebbségekre.

A gyerekekben elsősorban a saját kultúrájuk által képviselt értékeket kellene kialakítani, és a más kultúrák iránti elfogadást. Az elfogadás azonban nem egyenlő az egyetértéssel.