Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Április 9-én előre hozott parlamenti választásokat tartanak Izraelben. A választás előtt készült utolsó felmérések egybehangzóan azt jósolják, hogy a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali koalíciónak van nagyobb esélye arra, hogy kormányt alakítson, szemben a baloldali erőkkel. Abban az esetben, ha a jelenlegi izraeli kormányfőnek sikerül megnyernie a választást, akkor ötödszörre alakíthat majd kormányt, így pedig megelőzheti Izrael állam alapítóját David Ben-Guriont is, már ami a miniszterelnöki poszton eltöltött időt illeti.
A mostani választási kampány minden elemző szerint a zsidó állam történetének egyik leginkább túlfűtött kortesidőszaka volt. Éppen ezért, bár rendelkezésünkre állnak az utolsó napok felmérései, de a legutóbbi választás tapasztalatai alapján érdemes ezekkel óvatosan bánni. 2015-ben szoros versenyt jeleztek a kormányzó Likud és a baloldali Cionista Unió között, de végül Netanjahu pártja nagy fölénnyel győzött. A mostani kampányt követően sem lenne nagy meglepetés, ha a közvélemény-kutatók ismételten melléfognának, és Netanjahu biztosan nyerne.
Az Izraeli választások végeredményének a hozzávetőleges megbecslése többek között azért is roppant nehéz feladat, mivel az arányos választási rendszer miatt rengeteg párt indul, és a bejutási küszöb is csak 3,25 százalék. A legutolsó állás szerint akár 13 párt is mandátumot szerezhet az előre hozott választáson.
A jobboldali erők 64-66, míg a baloldali pártok 54-56 mandátumot szerezhetnek a 120 fős Knesszetben.
Benjamin Netanjahu negyedik koalíciós kormánya hét párt részvételével még 2015. május 14-én alakult meg. 2018 novemberében az ultraortodox fiatalok katonai szolgálatáról szóló törvény körüli viták miatt lemondott Avigdor Liberman védelmi miniszter, akinek pártja kilépett a kormánykoalícióból. A kabinetnek ezután csak egyfős többsége maradt a Kneszetben, s december 26-án Netanjahu kezdeményezésére kiírták az előre hozott választásokat.
A voksolás kiírása idején szinte mindenki biztosra vette, hogy Netanjahu győzni fog. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a baloldal teljesen szétesett, és nem is látszott annak az esélye, hogy valamifajta egység létrejön. Ekkor lépett a színre Beni Ganz nyugalmazott tábornok. Ganz képes volt arra, hogy tető alá hozzon egy baloldali-centrista szövetséget Kék és fehér szövetség néven, és a legutolsó felmérések szerint
akár a legtöbb mandátumot is szerezheti a voksoláson, ám kormányt alakítani már nem biztos, hogy sikerül neki.
Ganz egyébként 1959-ben az Askelón melletti Kfár Achim (Testvérek falva) nevű szövetkezeti faluban (mosávban) született és nevelkedett, amit magyar és erdélyi holokauszttúlélők alapítottak 1949-ben a Kasztina nevű elhagyott, palesztin falu helyén. Édesanyja Mezőkovácsházán született, s a bergen-belseni koncentrációs táborban szabadult fel a második világháború végén, huszonnyolc kilósan. Rövid svédországi kórházi kezelés után egy, a zsidókat a Palesztin mandátum területére csempésző hajón ismerkedett meg az erdélyi Szovátáról útnak indult későbbi férjével. Hajójukat elfogták, és Cipruson egy ideiglenes internálótáborba irányították. Ganz szülei ott házasodtak össze, és már együtt érkeztek Izraelbe az állam kikiáltása után.
A Benjamin Netanjahu vezette Likud győzelmi esélyeit azonban több dolog is segíti. Egyrészt soha nem látott mélyponton van a munkanélküliségi ráta Izraelben. Folyamatosan nő a gazdaság, és ebből következően a reálbér is emelkedik, a szegénység pedig csökken.
Az ország külpolitikailag is még inkább felértékelődött, köszönhetően Donald Trump és Netanjahu nagyon jó kapcsolatának.
Másrészt, a kampány utolsó napjaiban Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. Majd pedig Netanjahu Ciszjordánia annektálására tett ígéretet, ha a választások után is folytathatja a kormányzást.
A Likud győzelmét segítheti az is, hogy az elmúlt 20 évben érkezett 600 ezer új bevándorló valószínűsíthetően a jobboldalra fog szavazni, ezzel döntően befolyásolhatja a keddi választást. A felmérés az utóbbi két évtized három bevándorlási csoportjának – orosz ajkúak, franciák és belgák, valamint az angol nyelvterületről érkezett kanadaiak, amerikaiak és britek – preferenciáit vizsgálta: többségük leginkább a jobboldali pártokat támogatja.
Ennek egyik oka lehet – véli a kutatást vezető Tamar Herman professzor – a bevándorlási folyamat sikeressége, ami miatt a bevándorlók arra a pártra voksolnak, amely éppen bevándorlásuk idején a hatalmon volt. Más vélekedés szerint pedig
a volt szovjet országokból érkezők 70 százaléka kizárólag olyan jobboldali pártokra hajlandó szavazni, amelyeknek orosz kötődésük van – például a Liberman vezette Iszrael Béjténura.
A francia nyelvterületről érkezőknél szintén 70 százalék körüli a jobboldalra szavazók aránya, amit egyrészt az erősödő európai antiszemitizmus számlájára írnak, másrészt a francia olék főleg vallásosabb közegből érkeznek, és azon a véleményen vannak, hogy a baloldal területeket adna fel a Szentföldből, ami a szemükben árulásnak számít.
