Notre-Dame: rémisztő állapot, ellenőrizetlen felújítás, kaotikus tűzoltás

Flames and smoke are seen billowing from the roof at Notre-Dame Cathedral in Paris on April 15, 2019. - A fire broke out at the landmark Notre-Dame Cathedral in central Paris, potentially involving renovation works being carried out at the site, the fire service said.Images posted on social media showed flames and huge clouds of smoke billowing above the roof of the gothic cathedral, the most visited historic monument in Europe. (Photo by Fouad Maghrane / AFP)

Hogyan gyulladhatott ki a keresztény világ egyik jelképe, láthatóan miért nem volt terve a tűzoltóknak és a polgári védelemnek ilyen esetre, és hogyan terjedhetett ilyen gyorsan a tűz a Notre-Dame-ban? Ezek a kérdések merültek fel hétfő este a döbbent franciákban és sok emberben a világon a tévék előtt. A belügyi vezetők nyilatkozatai azt mutatták, hogy a hatóságok egyáltalán nem urai a helyzetnek. Bár a Notre-Dame szerkezete rengeteg fát tartalmazott, szakértők már a tűz közben azt mondták, ekkora lángokhoz rengeteg felhalmozott éghető anyag kellett. Valószínűleg építési anyagok. De ezeket hogyan tárolhatták ilyen veszélyes helyen, valószínűleg felügyelet nélkül? A székesegyház csúcsa, a huszártorony perceken belül ledőlt, a harangtornyokat csak nagy nehezen sikerült megmenteni. A Notre-Dame már régóta nagyon rossz állapotban volt, folyamatosan halogatták a felújítását, Emmanuel Macron elnök kormánya nem volt hajlandó fedezni a teljes költséget, és tavaly 2 és félmillió eurót még el is vont a felújítási munkáktól. A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat. 

Órákon át égett a francia főváros, Párizs egyik jelképe, a Notre-Dame székesegyház hétfő este, a nagyhét első napján. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya, és odaveszett a teljes tetőszerkezete. A lángokat csak többórás erőfeszítéssel tudták megfékezni, eloltani csak reggelre sikerült. Az épületből gyakorlatilag csak a falak maradtak

The moment #NotreDame’s spire fell pic.twitter.com/XUcr6Iob0b

— Patrick Galey (@patrickgaley) 2019. április 15.

A tűzoltók nem tudták, mihez kezdjenek

A tűzoltók vezetői és a belügyi vezetők nyilatkozatai azt mutatták, hogy

az irányítás kaotikus volt. Senki nem tudta, ilyenkor mit kell csinálni.

Jó példa erre, hogy még hétfő este a francia belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tűzoltók nem biztosak abban, hogy el tudják oltani a tüzet. Valójában úgy tűnik, nem is sikerült, az épület addig égett, amíg volt éghető anyag. Azt sikerült meggátolni, hogy az egyik harangtorony is leégjen, a másikra pedig átterjedjen a tűz.

A tűzoltók névtelenül nyilatkozó vezetői elismerték, hogy valójában be kellene menni az épületbe, azonban az emberéletek védelmében ez nem lehetséges. A légi oltást azért vetették el, mert attól tartottak, hogy a vízbombák miatt összedőlne az épület.

Szakértők egybehangzóan állították, hogy

ekkora tűzhöz rengeteg éghető anyag kell, ami a felújítás miatt ott lévő építési anyagokat jelenthette.

A rendőrség azt is közölte, este hét óra előtt tíz perccel (amikor a Notre-Dame kigyulladt) a munkások már nem voltak a területen. Ez viszont azt jelentette, hogy a világ kereszténységének és az egyetemes kultúrának az egyik jelképét úgy kezdték felújítani, hogy közben nem voltak szigorú biztonsági intézkedések.

Az épület amúgy is rémisztő állapotban volt, sokszor kövek hullottak le a falakról. Az amerikai CBS televízió riportja már 2018 márciusában arról szólt, hogy a templom gyakorlatilag az összeomlás határán van – írja a Mandiner. A felújítás 185 millió dollárba került volna az akkori számítások szerint, ebből a francia kormány a riport időpontjában 50 millió dollárt tudott állni. Vagyis a valamivel több mint ötven milliárd forintnyi összegből kevesebb, mint 15 milliárdnyit szánt Emmanuel Macron kormánya Franciaország egyik jelképére. Így többek közt az amerikaiakhoz is fordultak, hogy a maradék 135 millió dollárba szálljanak bele, és adakozzanak. Csak összehasonlításként: a francia GDP több mint 2500 milliárd dollár, vagyis a GDP 7 ezred százalékára (0,007 százalék) nem volt pénz.

WATCH: Crowds surround Notre-Dame Cathedral as spire collapses pic.twitter.com/n2473XfO44

— Reuters Top News (@Reuters) 2019. április 15.

Egyelőre nem lehet pontosan tudni, mi okozta a tüzet Forrás: AFP/Fouad Maghrane

Macronék elvonták a pénzt a felújítástól

A Le Figaro emlékeztetett, hogy

Macron elnök kormánya tavaly a már így is csekély összegből 2 és félmillió eurót még el is vont.

A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat.

Macron kormánya több millió eurót vont el a felújítástól Forrás: AFP/Stephane De Sakutin

Százmillió euró az újjáépítésre

A francia kormány nemzetközi adakozást kért.

Az egyik leggazdagabb francia család, a Pinault máris százmillió eurót ajánlott fel a helyreállításra.

A család számos divatmárka tulajdonosa, de érdekelt a médiában, a borászatban is, valamint egyebek között a Christie´s aukciósház tulajdonosa. A japán kormány is jelezte készségét arra, hogy hozzájáruljon a restaurálás költségeihez.

Szakértők szerint a munkálatok évekig tarthatnak majd.

A tűzoltók irányítása nem állt a helyzet magaslatán Forrás: AFP/Geoffroy Van Der Hasselt

180 évig építették

A Notre-Dame katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente milliók keresik fel. A székesegyház a kereszténység egyik legjelentősebb jelképe, a világörökség része.

A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén. A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.

1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.

A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig,

a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok „sötétek”, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.

A kegytárgyakat sikerült megmenteni Forrás: AFP/Philippe Wojazer

A francia forradalom majdnem elpusztította székesegyházat

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de

1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.

A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre-Dame megírásával 1831-ben.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter. A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.

Az UNESCO világörökség részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

A kereszténység és az egyetemes kultúra egyik jelképe majdnem teljesen megsemmisült, csak a falak maradtak. Az újjáépítés évekig tarthat.