Finnországban van négy nagy szereplő (YLE, Sanoma, Alma Media, Otava), amelyek az egyes médiapiaci szegmensekben (tv, rádió, nyomtatott sajtó, internetalapú tájékoztatás) a fogyasztók 59-97 százalékát éri el.
A balliberális Sanoma portfólió esetében az elérési index hetente a teljes finn lakosság 95 százalékát fedi le.
Az európai média pluralizmusát vizsgáló, tavaly megjelent jelentés szerint
a finn média pluralizmusa a magasan veszélyeztetett kategóriába tartozik.
A Sanoma Group Finnországban (és egyébként az északi országok között) a legnagyobb média-nagyvállalat. Alapvetően az ország szabad sajtóval rendelkezik, de centralizáltságot tekintve mindenképpen a Sanoma a meghatározó.
A Sanoma-csoportot többször érte olyan vád, hogy túlzott hírközlési központosítást hajtanak végre
(2011-ben például, az addig különálló Nelonen is beolvadt a Sanoma-csoportba).
A Sanoma birtokolja Finnország legnagyobb újságjait: Helsingin Sanomat, Ilta-Sanomat, Sanoma Lifestyle, Nelonen Media, Sanoma Digital Finland.
A finn balliberális Sanoma, Sanoma Media Budapest Zrt. nevén 2014-ig Magyarországon is jelen volt,
akkor azonban megvásárolta a hazai érdekeltségeit a szintén balliberális Central Médiacsoport Zrt. A Sanoma birtokolta többek között a baloldali online propagandalapot, a 24.hu-t, illetve az akkor még liberális Figyelő című hetilapot.
A European University Institute médiapluralizmussal és médiaszabadsággal foglalkozó központja (Centre for Media Pluralism and Media Freedom) az Európai Unió által is támogatott Media Pluralism Monitor projekt keretében végzett legutóbbi, 2017-es felmérése szerint
Finnországban a médiapiaci koncentrációra, a médiatulajdonosi viszonyok átláthatóságára és a szerkesztői tartalom kereskedelmi/tulajdonosi befolyásolására vonatkozó indikátorok is nagyon magas kockázatot mutatnak.
A közszolgálati média függetlenségére vonatkozó indikátor szintén magas kockázati szintet (67 százalék) jelez,
a közszolgálati médiát irányító testület tagjait a parlament a saját tagjai közül nevezi ki, a közszolgálati média főigazgatójának kinevezésekor hagyományosan politikai befolyás érvényesül.
A kisebbségi népcsoportok (svédek, számik, romák) nem jutnak arányos adásidőhöz a médiában, valamint a helyi és regionális közösségek médiához való hozzáférésével kapcsolatos indikátor is magas kockázatot mutat.