Afrikában legutóbb Nigéria zárta le határait, egyelőre határozatlan időre – erre egyrészt azért volt szükség, hogy megakadályozzák egyes áruknak a csempészését, és kontrollálni tudják, hogy mi jut be az országba.
De ott van okként a migráció is,
amivel kapcsolatban néhány napja egy nigériai érsek, Matthew Kukah szólalt fel.
Kukah kiállt a falak építése mellett a határon, mert szerinte azok megvédenék a helyi lakosokat és így ellenőrizhetővé tennék a migrációt.
De nem csak Nigéria lépett közbe a határokon zajló helyzetek miatt, hanem Szudán is, amely a Líbiával és a Közép-Afrikai Köztársasággal közös határait zárta le biztonsági okokra hivatkozva.
Kenya pedig júniusban zárta le a Szomáliával közös határát,
és egyben fel is függesztette az ottani kereskedelmet az al-Shabaab terrorszervezet ellen zajló operációk keretében.
Egyenlítői-Guinea is hasonló terveket jelentett be a határait illetően, miszerint
falat építenének a Kamerunnal közös határon, és lezárta az átkelést Ruanda is a Kongói Köztársaság felé,
Ugandával közös határát pedig csak nemrég nyitotta meg egy diplomáciai konfliktus után.
Ezzel szemben teljesen más a helyzet Európában, ahol egyre inkább nyílnak ki a külső határok –
ez pedig nagyban megkönnyíti az illegális bevándorlók bejutását a kontinensre.
Az új baloldali olasz kormány sorozatban engedi be a migránscsempésző hajókat, akik fedélzetükön sokszor száznál is több migráns szállítanak. Legutóbb az Orvosok Határok Nélkül és a Soroshoz köthető SOS Méditerranée közös hajója, az Ocean Viking kötött ki Tarantóban, ahol 174 illegális migránst rakott ki – ezután pedig visszaindult a Földközi-tengerre utánpótlásért.
Rengeteg a migráns Svédországban is, ahol azonban úgy tűnik, a vezetők szerint még ez sem elég.
Lena Micko közigazgatási miniszter ugyanis azt találta mondani a televízióban, hogy Svédországnak még több menekültre és gazdasági migránsra lenne szüksége, hogy velük töltsék be az állásokat és így pörögjön a gazdaság.
Ez a kijelentés azonban visszás a tények tekintetében, a
Svédországba érkező migránsok ugyanis alig akarnak dolgozni, túlnyomó részük munkanélküli és csak a segélyeket várja.
Ráadásul nem hogy segítenék a gazdaságot az érkező bevándorlók, de inkább a csőd szélére sodornak több várost is – ilyen például Motala is, ahol
húsz millió koronás deficit alakult ki a rengeteg befogadott migráns miatt,
és ahol úgy akartak csökkenteni a költségeken, hogy az idősotthonokban lejjebb vették volna a hőmérsékletet.
De Bengtsfors községe is oda jutott már, hogy a vezetőség kénytelen volt kimondani, csődbe jutnak, amennyiben nem kapnak sürgős segélyt a svéd kormánytól, hogy abból tudják kifizetni az ott lévő migránsokat.