Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Eleanor Sharpston szerint a magyarok, a lengyelek és a csehek nem teljesítették az uniós jog szerinti kötelezettségeiket. Mint emlékezetes, a határozatok teljesítése megakadályozta volna a közrend és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos állami feladatok ellátását, a V4-országok ezért utasították el a kvóták elfogadását.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált a főtanácsnok vádaskodásaira, hogy
az Európai Bizottság azért perelte be Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2015-ben csellel átvert egyszeri kötelező kvótát, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezné.
A brüsszeli bizottság keresetében most annak megállapítását kéri, hogy Magyarország azzal, hogy nem jelezte rendszeres időközönként és legalább háromhavonta a területére rövid időn belül áthelyezhető migránsok számát, és nem vett át migránst, megszegte az Európai Unió Tanácsa által 2015-ben előírt áthelyezési kötelezettséget - mondta el az államtitkár.
Völner Pál hangsúlyozta: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy
az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek.
Az Európai Bizottság 2017 végén jelentette be, hogy - mivel nem történt előrelépés - harmadik szakaszba lépteti a korábban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer, Olaszországban és Görögországban állomásozó migráns elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet a tagállamok belügyminiszterei minősített többséggel, többek között Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata, illetve Finnország tartózkodása ellenére fogadtak el 2015 szeptemberében.
A magyar országgyűlés 2015-ben alkotott törvényt,
elutasítva a szabályozatlan migráció miatt létrehozott, és kötelezően végrehajtandó betelepítési kvótarendszert, indoklásában kifejtve, hogy a rendszer értelmetlen és hatása veszélyes a társadalomra, növelné a bűnözést és a terrorveszélyt, illetve veszélyezteti a magyar kultúrát
Orbán Viktor 2016. február 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt kötelező betelepítési kvóta ellen. A népszavazáson a magyarok elsöprő többséggel utasították el a kötelező kvótát.
A Juncker-formulának is nevezett elosztási mechanizmus szerint
a migránsok befogadását elutasító tagállamoknak bevándorlónként 250 ezer eurós (mai árfolyamon 82 milliós forintos) "szolidaritási" bírságot kellett volna fizetnie.
Csak érzékeltetésképpen, ha befogadtuk volna őket, akkor migránsonként 6 ezer eurót kaptunk volna, vagyis - mai árfolyamon - mindössze 1,96 millió forintot.
2016 szeptemberében az Európai Tanács egy nyilatkozatot fogadott el, amiben már nem esett szó kötelező kvótáról, ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszter akkor is világossá tette:
a kötelező kvótáról szóló döntések érvényben vannak, és számítani kell arra, hogy a brüsszeli bürokraták megpróbálják tovább erőltetni azt.
A külügyminiszter azt is nyomatékosította, hogy
a nemzetközi jog világosan kimondja, hogy a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de országok önkényes kiválasztása tartózkodás céljából nem tartozik az alapvető emberi jogok közé.
2016 szeptemberében járunk, amikor Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy fel lehetne gyorsítani a migránsok elosztását. Az egy évvel korábban beindított mechanizmus részeként a 160 ezer bevándorlóból mindössze 5600-at tudtak áthelyezni.
Lengyelország és Magyarország egyetlen bevándorlót sem vett át Görögországtól és Olaszországtól a 2017 szeptemberéig érvényes rendszer keretében, míg Csehország mindössze tizenkettőt.
A távozó Európai Bizottság, az Európai Parlament bevándorláspárti erői például most a máltai kvótamegállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére, és kényszerpályára akarják állítani a hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottságot is.
Magyarország a 2015-ös tanácsi döntés miatt korábban az Európai Bírósághoz fordult, vitattuk a kvótahatározat jogszerűségét, és elutasítottuk a kettős mércét, amiért az Európai Bizottság csak három tagállammal - Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal - szemben indított kötelezettségszegési eljárást,
holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatározatot.
Valójában a ténylegesen áthelyezett migránsok száma uniós szinten a vállalt, illetve előírt kötelezettség egyharmadát érte csak el. Az Európai Bíróság 2017 szeptemberében végül elutasította a magyar és a szlovák keresetet.
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szerint a távozó Európai Bizottság az utolsó heteket kihasználva gyors tempóban próbálja kényszerpályára állítani a tagállamokat, a bevándorláspárti ellenzék viszont hajlandó teljesíteni az európai baloldal megrendeléseit.
Halász János szerint ehhez Brüsszelben már keresik a bevándorláspárti polgármestereket és jelölteket. Nem véletlenül rendelte magához Karácsony Gergelyt Frans Timmermans, Soros első embere – mondta.
A magyar balliberális ellenzék a kezdetektől fogva tagadta a kötelező kvótát, de még a bevándorlásban rejlő veszélyeket is megpróbálták elbagatellizálni. Kunhalmi Ágnes, az MSZP politikusa például azt mondta 2015. június 18-án, hogy „a bevándorlás csak álprobléma", Horváth Csaba szocialista politikus ugyanezen a napon hisztinek és műbalhénak nevezte a migrációs kérdést.
A 2016-os kvótanépszavazást a baloldal nyíltan, a Jobbik burkoltan bojkottálta, majd miután a szavazók 72 százaléka elutasította az Európai Bizottság tervét, a magyar kormány alkotmánymódosításban kívánta rögzíteni a magyar emberek akaratát.
Gyurcsányék és a baloldal természetesen leszavazta ezt, de még az önmagát nemzeti pártnak nevező Jobbik is, annak ellenére, hogy Vona Gábor, a párt akkori elnöke korábban elismerte:
aki ezt az alkotmánymódosítást nem szavazza meg, az hazaáruló.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke 2017 nyarán úgy érvelt a kötelező migránskvóta mellett, hogy „az európai együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezők Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni."
Több szocialista politikus olyan elképesztő nyilatkozatokat tett, hogy statisztikailag nincs kimutatható összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, vagy, hogy "a menekültkérdésnek és a terrorizmusnak lényegében nincsen közös halmaza" (Tóth Bertalan pártelnök és Szanyi Tibor is).
Gyurcsányék pedig 2015 őszén - miután a bukott miniszterelnök Brüsszelben az Európai Bizottság több tagjával is találkozott -
még aláírást is gyűjtöttek a kvótarendszer végrehajtása érdekében.
Mindezt csak az után függesztették fel novemberben, miután Párizsban az Iszlám Állam az utóbbi évtizedek legvéresebb terrortámadás-sorozatát hajtotta végre, összesen 137-en haltak meg. Az elkövetők első vagy második generációs muszlim bevándorlók voltak.
Gréczy Zsolt, a Gyurcsány-párt szóvivője akkor a Magyar Időknek azt mondta, hogy a DK a történtek tükrében sem tartja szükségesnek, hogy bármit is korrigáljon a menekültekkel, a kvótával vagy a fizikai határzárral kapcsolatos eddigi álláspontján.
Az ugyancsak DK-s Niedermüller Péter sem gondolta ezt másként, 2015. szeptember 3-án azt mondta: „Akár tetszik Orbánnak, akár nem, meg fog valósulni a menekülők igazságos elosztását célzó kvótarendszer. Négy-öt tagállam ellenkezése aligha teheti majd lehetővé, hogy ez alól kibújjanak", később pedig kijelentette: a menekültek elosztására vonatkozó javaslat Magyarország és Európa érdekeit szolgálja.
Szabó Tímea, a Karácsony-féle PM politikusa is a migránsok betelepítése mellett érvelt, azzal, hogy szerinte egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságú és hátterű közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán fogadta a Karmelita kolostorban Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A rendkívül sikeres találkozóról itt írtunk részletesen.
A csúcson számos megállapodás aláírása és aktuális politikai kérdések megvitatása mellett szóba került a szíriai események miatt ismét fokozódó, és egyben Európába irányuló migráció is.
A kormányfő ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között
ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.
A balkáni útvonal mellett ráadásul újra megnyílt a tengeri út a bevándorlók előtt, miután Olaszországban egy teljesen baloldali kormány vette át a hatalmat. A bevándorláspárti Conte-kormány megalakulása előtti egy évben határzár volt Olaszországban, akkor csak pár száz ember jutott be az országba, de az azóta eltelt pár hónapban 24 950 új illegális bevándorlót regisztráltak.
