Brüsszel nem ad pénzt határvédelemre, ehelyett Soros szervezeteit támogatja

Horgos, 2015. szeptember 16. Tüntető migránsok a Horgos-Röszke határátkelőhely szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. A magyar rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a határ magyar oldaláról az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben. MTI Fotó: Sóki Tamás

Teljesen függetlenül attól, hogy mit állítanak az Európai Bizottság (EB) egyes tisztségviselői és a magyarországi fake news média, a valóság az, hogy a brüsszeli testület eddig egyetlen euróval sem járult hozzá a magyar határvédelemhez, illetve a déli határkerítés felépítésének és működtetésének a finanszírozásához. Ezzel szemben a Soros-szervezeteknek folyamatosan utalja a pénzt olyan programokra, amelyek a migránsok betelepítését próbálják elősegíteni. A magyar kormány arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hazánk határvédelemre, vagyis a kerítés felépítésére és működtetésére fordított költségeinek az 50 százalékát térítse meg, hiszen mi nemcsak Magyarországot, hanem az Európai Unió déli határát is védjük. Az EB azonban erről tudomást sem vett, és eleve azt közölte, hogy csak a felmerülő költségek alig több mint egy százalékát téríti meg. Az Origo közérdekű adatigényléssel kikérte a belügyminisztériumtól a listát, amely a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által kifizetett támogatásokat tartalmazza, ebből kiderül, Brüsszel még ezt sem utalta: egyetlen euró nem érkezett erre a célra. A Bizottság a kormány számára is csak arra ad pénzt, ami a már itt lévő migránsok ellátásával kapcsolatos, a Soros-szervezeteket pedig bőkezűen támogatja.

A jelenkor legjelentősebb, Európába irányuló migrációs hullámának a megfékezése érdekében a magyar kormány 2015 júniusában döntötte el, hogy határkerítést épít előbb a magyar-szerb, majd pedig a magyar-horvát határra is.

A határkerítés megépítésére 8,5 milliárd forintot fordított Magyarország.

Határkerítés Hercegszántó térségében. Forrás: police.hu

A kerítés működtetése és maga a határvédelem azonban ennek az összegnek a sokszorosába került, és kerül mind a mai napig.

Ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017. szeptember elsején levélben fordult Jean-Claude Juncker bizottsági elnökhöz, annak érdekében, hogy

az Európai Bizottság járuljon hozzá a határon a kerítés építésének, fenntartásának, a határvédelemnek a költségeihez.

Orbán Viktor akkor ezt írta: „A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön. (....) Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje."

A brüsszeli bizottság több mint kétéves időhúzás után, 2019 augusztusában reagált a magyar kormányfő megkeresésére, és úgy döntött, hogy

csak 20 millió eurót, azaz 6,6 milliárd forintot térít meg a felmerülő magyar költségekből;

ez kizárólag ebben az évben, a magyar-szerb határszakaszon járőrszolgálatot teljesítő állomány finanszírozására fordítható.

A költségek addigra azonban tovább növekedtek, és elérték az 504 milliárd forintot.

A Brüsszel által felajánlott összeg ezek tükrében a vicc kategóriába tartozik, ugyanis a magyar kormány által kért 50 százalék helyett ez alig több mint 1 százalék, azaz az 504 milliárdból mindössze 6,6 milliárd.

Tüntető migránsok a Horgos-Röszke határátkelőhely szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. Az illegális bevándorlók megdobálták a magyar rendőröket, akik kénytelenek voltak vízágyút és könnygázt bevetni. Forrás: MTI/Sóki Tamás

Nem mellesleg érdemes megjegyezni, hogy a 2015 júniusa és 2019 júniusa között eltelt négy évben

a rendőrség határvédelmi és határrendészeti feladatokra mintegy 408 milliárd forintot költött el,

ami a határvédelmi kiadások túlnyomó többségét jelenti.

Az Európai Bizottság által felajánlott nevetséges összegre reagált Gyurcsány Ferencné is. Augusztus végén, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában határozottan közölte, hogy ő bizony nem támogatja még a 6,6 milliárd forint kifizetését sem, nemhogy az 50 százalékos költségtérítést.

Ezt követően Bauer Tamás, a DK volt alelnöke közösségi oldalán közzétett írásában kiállt Gyurcsány Ferenc feleségének gondolatai mellett, azzal érvelve, hogy felesleges volt felállítani a kerítést a déli országhatárra...

Brüsszel semmit sem adott határvédelemre

Információink alapján, az Európai Bizottság által felajánlott, nevetségesen kevés 6,6 milliárd forintból (20 millió euró) azonban

eddig egyetlenegy eurót sem látott Magyarország.

Annak érdekében, hogy megtudjuk, mi az igazság, egy közérdekű adatigénylés keretén belül kikértük a Belügyminisztériumtól (BM) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében kiírt uniós pályázatok és a támogatott projektek listáját. A jelenlegi pénzügyi időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból Magyarország ebben a pénzügyi ciklusban 2019. október 2-ig 7 973 787,56 eurót kapott a Bizottságtól, de ebből egyetlen euró sem érkezett a határvédelemre.

Ebből egyértelműen kiderül, teljesen függetlenül attól, hogy mit állítanak az Európai Bizottság egyes tisztségviselői és a magyarországi fake news média, a valóság az, hogy

a brüsszeli testület egyetlenegy euróval sem járult hozzá a magyar határvédelemhez,

illetve a déli határkerítés felépítésének és működtetésének a finanszírozásához.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaiból ugyan kapott pénzügyi támogatást a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), illetve az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) is,

az ORFK által kapott forrásokat azonban nem lehet felhasználni a határkerítés üzemeltetésére és más határvédelmi jellegű feladatokra sem.

A rendőrség a tranzitzónában lévő migránsoknak járó „pszichoszociális és jogi segítségnyújtás, tanácsadás, tájékoztatás céljaira", illetve az idegrendészeti eljárás technikai részleteinek a lebonyolítására kapott csak pénzt Brüsszeltől.

A támogatottak listáján természetesen túlsúlyban vannak a Soros György által finanszírozott bevándorláspárti szervezetek,

mint például az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IMO), a Migráns Segítség Magyarország Egyesület (MIGhelp), a Menedék Egyesület vagy az Artemisszió Alapítvány.

Migráns karrierközpontra és migránsok útnak indítására viszont adott pénzt Brüsszel

Csak néhány példa:

• A Kalunba Nonprofit Kft. migránsok számára indított „Komplex lakhatási integrációs mintaprogram" címén jutott közel 165 millió forinthoz
• Az Artemisszió „Szakemberek migránsspecifikus és interkulturális képzése" címszó alatt kapott több mint 33 millió forintot
• Ugyancsak az Artemisszió 47 millió forintot kapott „a munkaerő-piaci szükségletekre reflektáló képzési programok és szolgáltatások kidolgozására, illetve működtetésére a harmadik országbeli állampolgárok számára".
• A Menedék Egyesület több mint 34 millió forintot kapott egy „Tudás-készség-attitűd" nevű programra, amelynek célja az volt, hogy a migránsokkal kapcsolatba kerülő szakembereket képezze.
• A Menedék Egyesület emellett 34 millió forintot kapott „befogadó óvodák és iskolák" kialakítására, migránsgyerekek számára.
• A Menedék Egyesület 2016 és 2018 között összesen 175 millió forintot kapott.
• A MIGhelp „munkaerő-piaci kompetenciatréning és migráns karrierközpont" létrehozására kapott 32 millió forintot, egy „Képzési Alternatívák Piacképes Tudás és Állások Reményében" nevű programra migránsok számára pedig 31 milliót.
• A MIGhelpnek összesen 87 millió forint jutott 2016 és 2018 között.
• Több mint 80 millió forintot osztott szét az MMIA azért, hogy

  a migránsok társadalmi és politikai aktivitását (!) növeljék.

  Ezen az összegen a Menedék Egyesület, a MIGhelp és a Szubjektív Értékek Alapítvány osztozott.

• A Nemzetközi Migrációs Szervezet pedig arra kapott 25 millió forintot, hogy még indulás előtt (!) segítséget nyújtson a családegyesítési kérelmekkel kapcsolatban - vagyis, hogy

  arra ösztönözze a migránsokat, hogy elinduljanak

Már csak abban bízhatunk, hogy a várhatóan decemberben munkába álló új Európai Bizottság az eddigi, bevándorláspárti brüsszeli vezetéssel szemben fontosnak fogja tartani az unió külső határainak megvédését, és hajlandó arányosan támogatni azokat a tagállamokat - köztük Magyarországot –, amelyek nem a migráció megszervezésében, hanem annak a megállításában vesznek részt.

A 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetést már az új, Ursula von der Leyen által vezetett bizottság fogja jóváhagyni. Csak ennek elfogadását követően kerülhet sor a Fejlesztési Program, majd az azon alapuló Nemzeti Program előkészítésére.

A 2016 és 2018 közötti programokat itt letöltve nézheti meg.