MCC Budapest Lectures: Kelet-Európában a nemzeti öntudat összekötődött a keresztény hittel

A Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Budapest Lectures nemzetközi előadás-sorozata legutóbbi felvonása a kereszténydemokrácia fogalmának és jövőjének meghatározására tett kísérletet. A csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen a további kérdésként felmerült, hogy létezhet-e hosszú távon kereszténységgel fémjelzett politika egy sokak által "posztkereszténynek" hívott világban? Vagy éppen ellenkezőleg: a zsidó-keresztény kultúrkörből fakadó nyugati civilizációnak ez lenne az egyedüli esélye a túlélésre?

A Gellért Hotelben tartott nyilvános vitán a korábbiakhoz hasonlóan most is több nemzetközileg elismert előadó foglalt helyet:

• Theodore Dalrymple (brit író, pszichiáter, a Manhattan Institute főmunkatársa, a City Journal társszerkesztője)
• Roland Freudenstein (német politológus, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának politikai igazgatója)
• Igor Janke (lengyel író és újságíró, a varsói Freedom Institute független think tank elnöke, az R4S kommunikációs tanácsadó cég partnere)
• Boris Kálnoky (újságíró, a Die Welt, a Weltwoche, a Kleine Zeitung, a Deutsche Welle és a Cicero tudósítója)
• Joseph Pearce (brit származású amerikai író és publicista, az Augustine Institute könyvkiadási igazgatója, az Imaginative Conservative állandó szerzője)

A beszélgetés-moderátor Surjányi Fanni, a Mathias Corvinus Collegium kutatási igazgatója volt.

Theodore Dalrymple, a Manhattan Institute főmunkatársa első megszólalóként elmondta, hogy a nyugati társadalom ellenséges a keresztényekkel szemben. Az Egyesült Királyságban például ma már az is előfordulhat, hogy a keresztényeket inzultusok és támadások érjek. Ez pedig a társadalomban végbemenő agresszív szekularizációs folyamat eredménye.

Roland Freudenstein, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának politikai igazgatója szerint erre modern megoldásokkal kell reagálni. Esetleg megpróbálni a humorral elvenni ezeknek a támadásoknak az élét. Továbbá kifejtette, hogy szerinte a kereszténydemokrácia nem egy olyan értékrend, amivel felváltható a liberális demokrácia.

Roland Freudenstein a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának politikai igazgatója beszél az MCC Budapest Lectures nemzetközi konferenciáján Forrás: Gyurkovits Tamas

Boris Kálnoky, a Die Welt magyarországi tudósítója ezzel szemben megjegyezte, hogy Közép-Kelet-Európában más jelentéstartalma van a keresztény identitásnak, így a kereszténydemokráciának is. Ugyanis az

Európai Unió keleti részében a nemzeti öntudat összekötődött a kereszténységgel

a külföldi nagyhatalmak korábbi invázióinak nyomán. Kálnoky hozzátette, a szovjet elnyomás alatt alakult ki, hogy a társadalom minden szegmensére rátelepedett az internacionalista ideológia a keresztény vallást kivéve. Így ezen államokban a keresztény vallásban tudott megnyilvánulni a nemzetek szuverenitása.

Joseph Pearce (b), az Augustine Institute könyvkiadási igazgatója, Boris Kálnoky (k), a Die Welt újságírója és Igor Janke (j), a varsói Freedom Institute független think tank elnöke az MCC Budapest Lectures nemzetközi konferenciáján Forrás: Gyurkovits Tamas

Theodore Dalrymple hozzátette, hogy a nyugati társadalomra jellemző liberális demokráciákkal kapcsolatban problémának látja, hogy működésük csupán a jogokon alapul. Ez pedig egy olyan szekuláris megközelítés, amely túlzottan kihangsúlyozza az egyre csak szaporodó jogokat, amely a kereszténység által kínált morális minimumot gyakorlatilag felszámolja. Ugyanis

a kereszténység ezzel ellentétben a jognál szélesebb, empatikusabb értékrendet ad a társadalmaknak.

A kereszténydemokrácia felfogása ilyen elvek mentén működő közösségek kialakítására kínálnak lehetőséget, emelte ki Dalrymple.

Joseph Pearce, az Augustine Institute könyvkiadási igazgatója ezeket azzal egészítette ki, hogy

"az lenne az ideális, ha nem az egyháznak kellene követni a világot, hanem a világ követné az egyházat".

Tehát, jobb lenne, ha az egyház egy sikeresebb alternatívát kínálna a liberalizmusnál, és nem csak lépést próbálna tartani azzal.

Theodore Dalrymple, a Manhattan Institute főmunkatársa az MCC Budapest Lectures nemzetközi konferenciáján Forrás: Gyurkovits Tamas

Roland Freudenstein megjegyezte, hogy szerinte viszont a közép-kelet-európai államok ezt a nem létező fogalmat arra találták ki, hogy magyarázatot adjanak arra, miért nem tesznek eleget a liberális demokrácia és a jogállamiság követelményeinek. Ehelyett ezeknek az államoknak a liberális értékrendet maradéktalanul magukévá kellene tenniük, mert az EU-hoz való csatlakozásukkal elfogadták az Unió alapítószerződését. Ezért alá kellene vetniük magukat a jogállamiság követelményeinek.

Boris Kálnoky azzal zárta a vitaestet, hogy az alapítószerződésben meghatározott jogállamiságra vonatkozó szabályok eredetileg az Európai Unió szerveire vonatkoztak, nem a tagállamokra. Tehát a jogállamiság fogalma sem tisztázott, mert azt bizonyos politikai erők próbálják folyamatosan a saját érdekeiknek megfelelően átalakítani.