Újjászületett a Habsburg-Birodalom - egy sajátos világkörüli út

Egy eddig nem látott világ körüli utazásra invitálja az olvasókat az Antall József Tudásközpont legújabb kiadványa.

Robert D. Kaplan egy olyan világ körüli utazásra invitálja az olvasót az Antall József Tudásközpont által kiadott A földrajz bosszúja – című kiadványban, amelyben a múlt, a jelen és a jövő térképre nyomva jelenik meg a szemünk előtt. Az utóbbi években, évtizedekben a technika összezsugorította világunkat, szinte csak egy kattintásra vagyunk a megismerni kívánt helyektől. Igaz, ez a technikai fejlődés sokban megkönnyíti a dolgunkat, azonban nem törli el a földrajzi ismeret szükségességét, sőt csak még jobban felerősíti azt.

Szabadulnának a földrajz szorításából

Kaplan kalauzolásával megtudjuk, miért fontos most is elővenni az iránytűt és ráhelyezni a térképre: hogy tájékozódhassunk, és ne vesszünk el a jelen információözönében. Ez a könyv maga a térkép és az iránytű is egyben. A szerző az egyetem elvégzése után igazi kalandor életet folytatott: bejárta a Közel-Keletet, Kelet- és Dél-Európát, volt politikai kockázatelemző, geopolitikai elemző, számos bestseller szerzője, politikai újságíró és riporter.

Kaplan szerint

a globális elit, amelynek a részét képezi az értelmiség is, megpróbál kiszabadulni a földrajz és minden más korlátozó körülmény szorításából. Ezek az emberek a hangzatos eszmék, a hatékony új technológiák és a pénzügyi mechanizmusok alapján szeretnék alakítani a valóságot.

Ám a huszonegyedik század jelentős akadályokat fog az útjukba gördíteni. A globális elit csupán részleges sikert érhet el, miként a földrajz erejének hatása is csak részleges a jövőre nézve. nem az egyik, vagy a másik, hanem az emberi tényező és a determinizmus összjátéka írja majd a történelmet.

Megismétlődik a 19. század?

Kaplan könyvében külön említést tesz térségünkről is. Úgy látja, pont a visegrádi csoport 1991-es létrejötte még jobban elszigetelte a Balkánt Európától. Közben Szlovénia és Horvátország kiszabadulva a volt Jugoszlávia politikai és fejlődési mocsarából, ismét csatlakozott Közép-Európához. Így tehát újra elérkeztünk a tizenkilencedik század térképéhez, amelynek mostani változata nagy vonalakban az osztrák Habsburgok és az oszmán-törökök közötti megosztottságon, vagyis magán a földrajzon alapul.

Mintha a 19. század született volna újjá a térségünkben Forrás: MTA

Kaplan szerint

a '90-es évek balkáni beavatkozásai a NATO és az Egyesült Államok részéről egyértelműen értékalapú cselekvések voltak. Az a megfontolás állt mögöttük, hogy a nyugati értékek terjesztése és a demokrácia intézményeinek kialakítása az instabil térségekben indokolja a katonai beavatkozást.

A balkáni hadműveletek sikeresnek is mondhatóak mind katonailag, mind abban az értelemben, hogy egy instabil térséget eredményesen stabilizáltak, sikerült lezárni általuk egy véres polgárháborút.

Nagy problémát okozott Irak

Ez a siker bátorította fel az Egyesült Államok vezetését az iraki beavatkozás mellett is. Az elgondolás hasonló volt, az értékalapú katonai beavatkozás jogos lépés, amely alapvetően javít majd a nemzetközi kapcsolatok alakulásán. A szerző úgy véli, itt érhető tetten, hogy az idealista és institucionalista elméletek mennyire figyelmen kívül hagyják a lokális sajátosságokat. Az iraki katonai beavatkozás ugyanis jóval nagyobb kihívást jelentett, mint a balkáni NATO-jelenlét. Irak hatalmas sivatagos területekkel rendelkező ország, amely megszállása már eleve jelentős logisztika kihívás elé állít bármilyen hadsereget.

Még nagyobb problémákat okoz az ország katonai és politikai berendezkedésének fenntartása. Az egymástól távol lévő és nehezen megközelíthető országrészek kedveznek a szakadár mozgalmaknak, akik regionális erőközpontokat kialakítva rivalizálhatnak a támogatott katonai vezetéssel.

Kaplan úgy látja, Irak egyértelmű példa, miért nem lehet csak értékalapon nyugvó külpolitikát folytatni, mivel az ilyen politika nem veszi figyelembe a kulturális és földrajzi sajátosságokat, nem lehet mindenütt egyformán sikeres.

Az Egyesült Államok 2003-as iraki beavatkozása sok problémát okozott Forrás: liveuamap.com

Központi szerepben Európa

A szerző úgy látja, Európa sorsa a világpolitikai történések szempontjából a legmeghatározóbb tényező lesz. Ezért Kaplan úgy véli, a jelenlegi nyugati berendezkedésű európai hatalmaknak kettős célja lesz, megakadályozni a belső-ázsiai, a közel-keleti és belső-afrikai néptömegek áttelepülését a területére. A szerző szerint ezért volt elemi érdek az Európai Unió keleti bővítése, mert így könnyebb hatást gyakorolni a belső-ázsiai államok folyamataira.

A szerző felveti, hogy hasonló sors vár az észak-afrikai országokra is, amelyekből erős uniós fennhatóságú ütközőállamok alakulnak majd az EU és Belső-Afrika között. Ezen túl az európai kontinens sorsát meghatározó tényező a német-orosz viszony alakulása. Kaplan úgy látja,

két út járható, a német fél egyfelől engedhet az orosz befolyásnak, így lényegében közös platformra helyeződve két hatalom jelentős részét kontrollálhatja az eurázsiai kontinensnek.

Nincs könnyű helyzetben az EU sem Forrás: Shutterstock

Szembenállás is jöhet

Másik opció az ideológiai alapú szembenállás, amely az EU keleti felét egy ütközőzónává alakítja a két hatalom között. Kaplan szerint

az USA előtt álló kihívások is részben az eurázsiai kontinens állapotától függenek. Kína, Oroszország és az Európai Unió viszonya attól függ, miként sikerül kialakítani az erőviszonyokat a szuperkontinensen, ennek fényében dől el, ki az USA első számú világpolitikai riválisa.

Ezenfelül az Egyesült Államok kiemelt feladata lesz, miként tudja fenntartani dél-amerikai érdekszféráját, és így alkalmazkodni a hispán népesség számarányának növekedéséhez a kontinensen.

Ahogy a technológiák miatt a világ egyre zsugorodik, úgy lesz minden pontja egyre fontosabb – és sok esetben stratégiai jelentőségű. Mint egy karóra: önmagában kicsi, de amint elkezdjük szétszedni, hirtelen áttekinthetetlenné és bonyolulttá válik. Ez a huszonnegyedik század világa: egy szűkölő, mégis színes világ, amely – akárcsak egy óraszerkezet - a földrajz alapos ismeretével egy csapásra érthetőbbé és kezelhetőbbé válik – véli Kaplan.