A 47 országot tömörítő Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság a lengyel szenátusban minap vitára bocsátott törvénymódosítások elutasítását javasolta azzal, hogy a lengyel igazságügyi rendszer "további gyengítésének lehet tekinteni" őket.
A sürgősségi eljárásban készített, nem kötelező érvényű dokumentumot
Michal Sewerynski, a PiS szenátora "meghökkentőnek, sőt botrányosnak" nevezte.
A jelentés szerinte igazából azt szorgalmazza, hogy Varsó mondjon le az összes eddigi (igazságügyi) reformról.
A PiS egy másik szenátora, Marek Pek szerint a bizottság
cselekvőképtelenné teszi a szuverén lengyel parlamentet
az olyan reformok terén, amelyek tartalma a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozik.
Botrányosnak minősítette Pek a jelentésben a lengyel országos igazságügyi tanácsról (KRS) kifejtett véleményt is, mert ez kétségbe vonja a lengyel alkotmánybíróság korábbi ítéletét.
A Velencei Bizottság a KRS "messzemenő átpolitizálását" kifogásolta amiatt, hogy a tanács egy részét képező bírákat a lengyel igazságügyi reform nyomán már a parlament választja meg, nem pedig, mint korábban, bírói szervezetek.
Botrányos továbbá az egész bizottsági vélemény kategorikus hangneme, amely egyenesen konkrét lépéseket is tanácsol
- jelentette ki Pek, hozzátéve:
a dokumentum "nem is vélemény, ez igazából egy utasítás".
Pek bírálta azt is, hogy a dokumentum nem vette figyelembe azokat az érveket, amelyeket a PiS szenátorai fogalmaztak meg múlt héten, találkozva a Varsóban tájékozódó bizottsági küldöttséggel.
Az ellenzéki többségű felsőház elnöke, Tomasz Grodzki azonban - akinek kérésére a Velencei Bizottság a véleményt készítette - reményének adott hangot, hogy a bizottsági állásfoglalás
lehetővé teszi, hogy objektív döntést hozzanak a bíróságokról szóló törvénymódosításokról.
A lengyel kormány politikusai korábban már előrebocsátották: mivel a Velencei Bizottság küldöttségét nem a lengyel állam külföldi képviseletére alkotmányosan meghatalmazott szerv (az államfő, a kormány) hívta meg,
a múlt heti látogatást és az ennek nyomán készülő bizottsági véleményt nem tekintik hivatalosnak.
A kormánypárti többségű alsóházban (szejm) tavaly decemberben megszavazott törvénytervezet fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé a politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák esetében.
Amennyiben a módosításokat a szenátus a legkésőbb pénteken esedékes szavazásban elveti, az alsóház egyszerű többséggel újból megszavazhatja őket.
Komolytalannak, egy valódi jelentés paródiájának nevezte a Velencei Bizottságnak a lengyel bíróságokról szóló törvénymódosítások elutasítását javasló, csütörtökön közzétett állásfoglalását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter. A politikus szerint a dokumentum nem tekinthető hivatalosnak.
Az állásfoglalás
egy nemzetközi testület által kiadott vélemény paródiájának
tűnik, visszhangoznak benne az úgynevezett régi EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek korábbi, "felsőbbrendűségi érzetről" tanúskodó kijelentései - jelentette ki Ziobro a nem kötelező érvényű bizottsági iratról, amelyet az ellenzéki többségű lengyel felsőház elnökének kérésére, sürgősségi eljárásban készített el a Velencei Bizottság.
Ziobro kifejtette, hogy egyes európai miniszterkollégái megpróbálták őt arról "kioktatni",
hogy ők maguk "érettebb demokráciát (...), magasabb jogi kultúrájú" társadalmakat képviselnek, országaik polgárai "többet engedhetnek meg maguknak, mint a lengyelek".
Ziobro szerint emiatt a bizottsági vélemény által keltett benyomás a leginkább a "szegregáció" szóval fejezhető ki, az ilyen kioktató stílus pedig "rossz emlékeket idéz fel Lengyelország történelméből".
Arra vonatkozóan, hogy a bizottsági vélemény helytelenítette a lengyel országos igazságügyi tanács bírótagjainak a lengyel parlament általi megválasztását, Ziobro rámutatott: vannak olyan európai országok, ahol a bírákat szintén így választják meg, máshol pedig a bírák kinevezése egyenesen a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik.
Marcin Warchol igazságügyi miniszterhelyettes, a Velencei Bizottság egyik lengyel tagja a bizottsági állásfoglalást idézve rámutatott: a dokumentumban annak alapján helytelenítik a lengyel bírósági szervek parlamenti megválasztását, hogy Lengyelországot az úgynevezett "új demokráciák" közé sorolják, nem EU-tagok - Moldávia és Albánia - mellett.
Az EU-n belül egyenlőek vagyunk, és a nemzetközi jogban nem léteznek alsóbb- és magasabb rendű polgárok
- fűzte hozzá Warchol.