Az urándúsítás korlátozásának feladásáról szóló iráni bejelentés a végét jelentheti a Teherán és a nemzetközi közösség közötti atomalkunak - mondta Heiko Maas német külügyminiszter. "Feltétlenül tárgyalunk majd ismét Iránnal. Amit közöltek, az nem összeegyeztethető a megállapodással" - mondta Maas. Hozzátette, hogy a német, a francia és a brit tisztviselők megvitatják a kialakult helyzetet.
Ez nem lett egyszerűbb, és ez lehet az első lépés ahhoz, hogy megszűnjön a megállapodás. Nagy veszteség lenne, ezért a kialakult helyzetet most nagyon nagy felelősséggel mérlegeljük majd
- magyarázta Maas.
Teherán az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal és Iránnal 2015-ben kötött megállapodást. Ebben a felek vállalták, hogy Irán korlátozza atomprogramját a gazdaságát súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.
Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szankciókat. Ezt követően Irán közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől.
Miközben a megállapodás 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát.
Növelte a szerződésben 202,8 kilogrammban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, valamint meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.
Ezzel egy időben a NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre, a közel-keleti feszültség növekedése miatt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel.
A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is.
A döntést azt követően hozták meg, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Köztársasági Gárda elit egysége, az al-Kudsz Brigád a parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.
Izrael részvételével zajló regionális háborúhoz vezethet az Egyesült Államok és Irán konfliktusa, az iráni atomprogram újraindítása - erről már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora beszélt. Kis-Benedek József emlékeztetett arra, hogy Izrael korában deklarálta, hogy meg fogja akadályozni az iráni atomfegyver kifejlesztését. Az Iráni Forradalmi Gárdával szövetséges milíciák pedig készen állnak amerikai célpontok elleni merényletekre - tette hozzá.
A biztonságpolitikai szakértő azt mondta, a Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Köztársasági Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű különleges egységének parancsnoka elleni támadást az váltotta ki, hogy
Irán átlépett egy "vörös vonalat" az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének megtámadásával.
Az elmúlt időszakban, például a szaúdi olajlétesítmények elleni vagy a Hormuzi szorosban közlekedő hajók elleni támadással Irán több olyan akciót is végrehajtott, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát - sorolta a szakértő.