A belga dzsihád közismert figuráját, a „Behódolt" becenéven is ismert prédikátort eredetileg 10 év börtönbüntetésre ítélték 2013-ban, amit 2016-ban a felére, 5 évre csökkentettek a hatóságok. A 2019-ben szabadult dzsihadista egy televíziós műsorban fejtette ki, hogy radikális, szalafista hitében egyáltalán nem ingott meg a börtönben, sőt, hite csak megerősödött. (A szalafizmus, leegyszerűsítve, az iszlám szélsőségesen radikális tanait hirdeti, középpontjában a kereszténység és a zsidóság elleni erőszak áll.)
A szélsőséges prédikátornak, miután büntetését letöltötte, most vissza kell illeszkednie a társadalomba, és mivel Belgium flamandok lakta régiójában, Flandriában akar elhelyezkedni, lehetőséget kapott, hogy megtanuljon flamandul, amely a francia mellett Belgium második hivatalos nyelve is egyben (a flamand nyelv a holland egyik dialektusa). A probléma abból (is) adódik, hogy a nyelvtanfolyamot egy általános iskolában kellett megkezdenie, és ez ellen tiltakoztak a gyerekeiket odajárató szülők, mint azt megtudta a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A Brüsszel egyik flamand többségű kerületében, Strombeek-Beverben található általános iskolába járó gyerekek szülei aggodalmukat fejezték ki a radikalizálódott iszlamista jelenléte miatt. A RTL luxemburgi rádiónak így nyilatkozott az egyik szülő:
Elszörnyedtem, amikor megtudtam, hogy Jean-Louis Denis abba az általános iskolába jár nyelvet tanulni, ahova a gyerekemet viszem minden nap. Amikor megláttam őt, azonnal az iskola igazgatóságához fordultam, de az iskola azt válaszolta, hogy semmit sem tehetnek az ügyben. A nyelvtanfolyamnak helyet adó tantermek valóban az általános iskolában vannak, viszont azok a Felnőtt Oktatási Központhoz (CVO) tartoznak, amire az iskolának nincs ráhatása
- mesélte el Sylvie, a családanya, akinek gyereke ebbe az iskolába jár. Annál is inkább hangot adott félelmének, mert ő már egyszer „megfizetett" az iszlám terrorizmus miatt: a 2016-os brüsszeli terrortámadás egyik szenvedő alanyáról beszélünk, aki túlélte súlyos sérüléseit.
Számomra ez olyan, folytatta a családanya, mintha a gyerekemet minden nap a halálba vinném. Sokkot kaptam, amikor megtudtam, hogy a radikalizálódott iszlamista prédikátor az iskolába jön. Újra átéltem a merényletet. Hogyan lehetséges, hogy a nyelvtanfolyamot egy olyan iskolában szervezik, ahol gyerekek is tanulnak?
- folytatta Sylvie. Ezt támogatta a „Life4Brussels" nevű szervezet is, amely a 2016-os merénylet áldozatainak hozzátartozóit, elszenvedőit tömöríti, képviseli és segíti. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy Jean-Louis Denist a bíróság azért ítélte el, mert fiatalokat vett rá arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez, és ezt nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Nathalie Colette-Bascqz, a szervezet egyik képviselője szerint módosítani kellene a jogszabályokat, mégpedig úgy, ahogy arra pedofil bűncselekményt elkövetők esetében már lehetőség nyílik. A pedofil bűnözőket eltiltják ugyanis attól Belgiumban, hogy fiatalok közelében legyenek, vagy bármilyen tevékenységet lássanak el jelenlétükben. Szerintük ezt kellene a radikalizálódottak esetében is bevezetni.
Jean-Louis Denis egyébként az Ittre-i börtön „Deradex" elnevezésű részében raboskodott 5 évig, abban a részlegben, amelyet kifejezetten a radikális iszlamistáknak hoztak létre, és amelynek az lenne a célja, hogy a bűnözőket „megszabadítsa" a radikális tanoktól, azaz deradikalizálja őket. Jean-Louis Denis maga vallotta be az RTL-nek adott interjújában, hogy a Deradex
egy olyan hely, ahol pszichológiai kínzással akarják elvenni az emberek hitét, de csak az ellenkezőjét érik el, azt, hogy csak megerősítenek bennünket radikalizálódásunkban. Éppen az ellenkezőjét érik el, mint ami a céljuk.
Ügyvédjei szerint „boszorkányüldözést" folytatnak Jean-Louis Denis ellen, hiszen már két flamand önkormányzat tiltotta meg, hogy a területükön nyelvtanfolyamon vegyen részt, egy brüsszeli kerület polgármestere pedig szabályosan kitiltotta a kerületből. Most pedig a terrorcselekmény áldozatainak szövetsége tiltakozik. "Be kellene ezt most már fejezni. Minden megtesz az integrációjáért, miközben mindenki ez ellen dolgozik." A terrorcselekmény áldozatainak szövetsége nyilatkozatban fejtette ki, hogy tisztában vannak az integráció szükségességével, ugyanakkor ehhez szerintük megfelelő keretekre lenne szükség, amelyek figyelembe veszik az áldozatok szenvedéseit is.
Az érdekvédő szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos lenne tenni valamit azért, hogy már a börtönben megkezdődhessen a radikális iszlám híveinek a társadalomba történő integrálása. Az Origo többször írt arról, hogy mennyire feszült a helyzet a belga börtönökben, és részletes elemzésben mutattuk be azt is, hogyan váltak a börtönök egész Nyugat-Európában a radikalizmus fellegvárává. Erről a belga hatóságok is tudnak, de egyrészt a jogszabályi környezet, másrészt pedig a megfelelő anyagi források hiánya miatt képtelenek úrrá lenni a helyzeten. Nem ritka, hogy a radikális iszlám tanok hívei a börtönőrökre támadnak, akik rendszeresen sztrájkolnak romló munkafeltételeik és biztonsági helyzetük miatt.
Mindenesetre a nyugat-európai példátlan gyengeség a muszlim terroristákkal szemben új fejezetéhez érkezett: egy fiatalokat dzsihadizmusra nevelő, terroristákat a gyerekek között toborzó, börtönből szabadult radikális muszlimot gyerekek közé járat a belga állam a belga állam pénzén flamandul tanulni. Ugyanis a prédikátor még azt is megválaszthatta, hogy a börtön után Belgium melyik részén szeretne élni, és ő a flamandot választotta, nem a vallont, ahol franciául beszélnek.