Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött el az Európai Közösségek, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.
Péntek este levonták a brit lobogót az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, majd az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi épületei előtt, végül az Európai Bizottság székháza mellett álló oszlopsorról is, amely az eddigi 28 uniós tagország zászlaját tartotta.
Londonban a parlament toronyórájának világhíres harangja, a Big Ben - felvételről felidézett - hangjával búcsúztak el az Európai Uniótól, utána pedig a brit lobogó stilizált képét vetítették ki a miniszterelnöki hivatal, a Downing Street falára.
Boris Johnson brit miniszterelnök közvetlenül a kilépés előtt közzétett üzenetében azt mondta, hogy az Európai Unió fejlődési iránya már nem felelt meg Nagy-Britannia igényeinek. Szerinte a Brexit sokak számára "a remény bámulatos pillanatát" jelenti, olyan pillanatot, amelyről azt hitték, hogy soha nem jön el. Hozzátette: a legfontosabb annak kimondása, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem kezdet, amikor "felmegy a függöny a mi nagy nemzeti drámánk új felvonása előtt".
Johnson szerint a kilépés részben arról is szól, hogy "a visszaszerzett szuverenitást" az emberek által megszavazott változások végrehajtására kell felhasználni, legyen szó a bevándorlás ellenőrzéséről, szabadkikötők létesítéséről, a brit halászati politika "felszabadításáról", szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséről, vagy "egyszerűen arról, hogy magunk alkothatjuk meg törvényeinket és szabályainkat az ország népének javára".
A kilépés pillanatában, szombaton nulla órától elkezdődött a várhatóan 11 hónapig, december 31-ig tartó átmeneti időszak, amelynek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól. Ennek lejártáig
jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban,
vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az EU-állampolgárok jogosultságai, a beutazás, a bevándorlás szabályozása, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.
A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val, de ebben az időszakban kell szabályozási megállapodásra jutni olyan területeken is, mint az igazságügyi hatóságok büntetőjogi együttműködése, a gyógyszer- és a repülésbiztonság, a halászati jogok vagy a védelmi és a biztonságpolitika.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója a tervek szerint hétfői sajtóértekezletén mutatja be az átmeneti időszakra vonatkozó uniós tárgyalási mandátum prioritásait és főbb részleteit.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai EU-főképviselő éjfél után bejelentette, hogy szombattól teljes körűen dolgozik az unió londoni diplomáciai képviselete, amely különös figyelemmel kíséri majd az uniós polgárok jogainak biztosítását. Leszögezte, hogy
az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti gazdasági, társadalmi és politikai kapcsolat nem ér véget,
a felek szoros viszonyban maradnak továbbra is. Értésre adta, hogy az unió egy új, ambiciózus partnerség kiépítésében bízik a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás, valamint a külpolitika, a biztonság és a védelem területén.
Nem sokkal a kilépés előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben kijelentette: a lehető legjobb és legszorosabb együttműködést kell kiépíteni az Egyesült Királysággal, noha sosem lesz, és soha nem lehet olyan kapcsolatuk, mintha továbbra is uniót alkotnának egymással.
Charles Michel azt hangsúlyozta, hogy az EU-tagországoknak közös céljaik, azonos elképzeléseik vannak arról, merre tartanak, továbbá elkötelezettek a kor meghatározó kihívásainak megoldása iránt. Az Európai Unió képes választ adni a kihívásokra, azonban csak az emberek, a nemzetek, valamint az uniós és nemzeti intézmények összefogása révén - tette hozzá.
Péntek éjjel a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Nigel Farage vezette Brexit Párt több ezer híve ünnepelte Nagy-Britannia uniós kilépését Londonban a parlament előtti téren.
Skóciai és észak-írországi EU-párti politikusok ugyanakkor első nyilatkozataikban felvetették hazájuk elszakadásnak és újbóli EU-csatlakozásának lehetőségét. A skót nagyvárosokban gyertyás virrasztást is tartottak EU-párti demonstrálók, emlékeztetve arra, hogy az országrészben a nagy többség elvetette a Brexitet. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a BBC televíziónak nemrégiben azt mondta: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az Európai Unióba.
A gibraltáriak nehéz szívvel hagyják el az Európai Uniót - jelentette ki Fabian Picardo, a Spanyolország déli csücskénél fekvő, brit fennhatóság alá tartozó kicsiny terület kormányzatának vezetője. A négy évvel ezelőtt tartott népszavazáson Gibraltár lakóinak 96 százaléka a Brexit ellen foglalt állást, és Picardo azt mondta, a kilépés szomorú napként vonul be történelmükbe. A brit ellenőrzésű terület gazdasági jóléte nagyban függ az EU-tól, illetve a Spanyolországhoz fűződő kapcsolatoktól, munkaerejének pedig mintegy a fele Spanyolországból jár át dolgozni.
Az amerikai-brit kapcsolatok erősítését ígérte Londonnak Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója pénteken éjjel a Twitteren, jóformán csak percekkel azt követően, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. A mikroblogbejegyzésben az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: az eddig is "erős, termékeny és virágzó" kétoldalú viszonyt Washington tovább erősíti, s a két ország új fejezetet nyit e kapcsolatokban.