A magát demokratikus szocialistának valló, sokak által egyszerűen szélsőbaloldalinak nevezett Bernie Sanders körül ismét komoly vita bontakozott ki.
Az amerikai Demokrata Párt legesélyesebb jelöltaspiránsa vasárnap, a CBS televízió „60 Minutes" című műsorában méltatta a néhai kubai kommunista diktátor rendszerét, mert az a vermonti szenátor szerint „jelentős eredményeket ért el az analfabetizmus felszámolása területén" – írja az AFP francia hírügynökség a műsorban elhangzottakra hivatkozva.
Az interjú alatt Sanders nem beszélt arról, hogy az általa dicsért Fidel Castro rezsimje több tízezer ellenzékit kínzott halálra,
és szintén tízezreket kényszerített emigrációba, elsősorban az amerikai Florida államba. A diktátor által felállított kényszermunkatáborokról sem beszélt.
Castrónak az volt a jelszava: „szocializmus vagy halál", amit a több évtizedes regnálása alatt nagyon is komolyan vett.
Nem Sanders az egyetlen vezető baloldali észak-amerikai politikus, aki a kubai kommunista diktátor egyes intézkedéseit dicsérte. Így tett korábban Kanada liberális miniszterelnöke, Justin Trudeau, de Trudeau-nál konszolidáltabb formában Barack Obama volt amerikai elnök is.
A 78 éves Sanders kommunistabarátként értelmezhető vasárnapi kijelentéseit nemcsak a konzervatív, republikánus oldalról illették heves kritikával, hanem még a saját pártján belül is, elsősorban a riválisai.
A centristának mondott demokrata jelölt, Joe Biden (Obama volt alelnöke) szerint
Sanders egész életében rajongott a szélsőbaloldali autokrata diktátorokért, külön kiemelve Fidel Castrót.
A legmérsékeltebbnek tartott demokrata jelölt Michael Bloomberg, New York volt polgármestere a Twitter-oldalán határozottan elítélte Sanders CBS-beli interjúját.
Szerinte
Castro kényszermunkatáborokat, kivégzések sorozatát, emigrációba való kényszerítést, a vallásszabadság figyelmen kívül hagyását és általános szegénységet hagyott maga után.
A szintén mérsékeltként elkönyvelt Pete Buttigieg is komoly kritikával illette a szélsőbaloldali politikust a Castro rezsimje melletti kiállásáért.
A kubai-amerikai emigráns közösség vezető személyiségei is elítélték őt.
Nem késett sokat Donald Trump elnök véleménye sem, szerinte
Bernie Sanders egy veszélyes kommunista.
A közfelháborodást kiváltó interjú után több amerikai sajtóorgánum is elkezdett kutakodni Sanders múltjában.
Nyilvánosságra került, hogy Sanders már a hidegháború egyik legintenzívebb időszakában, a 80-as években sokat utazott a Szovjetunióba, Nicaraguába és természetesen Kubába is.
A politikus ekkor egy Vermont állambeli város, Burlington polgármestere volt.
1985-ben, miután hazatért a sandinista diktatúrából, Nicaraguából, a szegény közép-amerikai ország egészségügyi és oktatási rendszerét dicsérte.
1986-ban, a Vermonti Egyetemen tartott beszédében pedig az Egyesült Államok által támogatott Batista elnök ellen irányuló, Castro vezette kubai forradalmat (1953-1959) éltette, kihangsúlyozva, hogy „a szegények felkeltek a gazdagok ellen", ami egyértelműen osztályharcos retorikára utal.
1988-ban pedig a Szovjetunióba utazott körútra, hazatérte után pedig az összeomló félben lévő gorbacsovi rezsimet dicsérte, kiemelte, hogy
lenyűgözte őt a helyi tömegközlekedési rendszer és Moszkva pályaudvarainak szépsége.
A kommunizmus áldozatainak emlékére létrejött amerikai alapítvány igazgatója, Marion Smith is mélységes felháborodását fejezte ki Sanders CBS-beli interjúja, és a héten a jelöltaspiráns múltjából előkerült nyilatkozatok miatt.
Smith szerint
a szélsőbaloldali politikus durván rátámadt azon emberekre, akik a kommunizmus miatt haltak meg, vagy most is szenvednek e rezsimek brutalitásától.
A kommunizmus hozzávetőlegesen 110 millió halálos áldozatáról Sanders a sajtó szerint sohasem emlékezett meg.
A szélsőbaloldali politikus kommunistabarát nyilatkozatai különösen rosszul jöttek a kampányában, hiszen szintén ezen a héten merült fel az amerikai hírszerzőszolgálatok részéről annak a gyanúja, hogy az oroszok beavatkozhatnak a Demokrata Párt előválasztási folyamatába, mégpedig Bernie Sanders oldalán.