Az elmúlt napokban a nemzetközi közvélemény figyelme teljes joggal a görög-török határon kialakult helyzetre összpontosult, azonban Görögországban a migrációs kérdés már jóval korábban kiéleződött. Pár héttel ezelőtt döntött úgy a görög kormány, hogy öt égei-tengeri szigeten újabb központokat épít, ahol befogadhatják az illegális bevándorlókat. Február 25-én Leszbosz szigetén tört ki botrány, mert a helyiek megakadályozták a munkásokat abban, hogy elkezdjék az építkezést. Hasonló események történtek Khiosz szigetén is.
A hatóságok célja az volt, hogy zárt táborokat hozzanak létre a jelenleg is működő Moria tábor helyett. Ezekből a táborokból napközben ki lehetett volna menni, de este vissza kellett volna térni. Mindennek az lett volna a célja, hogy megakadályozzák azt, hogy a migránsok elhagyják a görög szigeteket. Az előbb említett zárt táborokat mind Törökországhoz közeli szigeteken építették volna fel.
2016-ban a görög hatóságok az Európai Unió támogatásával azt a politikát honosították meg, hogy a migránsokat megakadályozzák abban, hogy elhagyják a szigeteket egészen addig, amíg nem bírálták el a menekültkérelmüket.
A görög bevándorlási hivatal azonban képtelen volt kezelni a helyzetet, így a mai napig közel 40 ezer migráns ragadt a szigeteken.
Ők persze mindent elkövettek az elmúlt években, hogy elérjék a szárazföldet, és így jussanak el többek között Németországba.
A szigeteken azonban a helyieknek szép lassan elegük lett a migránsokból. Az illegális bevándorlók sokszor elrabolták a szigetlakók tulajdonait, levágták a kecskéiket, feldúlták az otthonaikat.
Pár évvel ezelőtt, amikor már 5000 migráns volt Moria szigetén, már elég rossz volt a helyzet, ami azóta csak még elviselhetetlenebb lett
- mondta a szigeten lévő közösség vezetője.
Még 2019 októberében jelentette be a görög jobbközép kormány, hogy a szigetekről 20 ezer migránst helyez át a szárazföldre. Mindezek ellenére a befogadóközpontok zsúfoltsága nem csökkent. A görög hatóságok azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy mindent megtesznek a helyiek, a bevándorlók és az emberi jogi csoportok igényeinek a kielégítése érdekében. Mindezek ellenére egyre több helyi tisztviselő ismerte el, hogy a helyzet egyre jobban egy puskaporos hordóra hasonlít, és ha nem sikerül gyors megoldást találni, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.
A görög kormány még azelőtt, hogy a törökök megnyitották volna a határokat, azt közölte, hogy többek között azért kell zárt táborokat építeni az érintett szigeteken, hogy sokkal jobban tudják ellenőrizni a migránsokat, és a táborokban is sokkal jobb körülményeket tudnak majd biztosítani.
A tavaly júliusban hatalomra került jobbközép Kyriakos Mitsotakis kormány a korábbi baloldali kabinettel szemben szép lassan hozzákezdett a korábbi megengedő migrációs politika szigorításához. 2019 júliusában a kormány visszavonta az illegális bevándorlók térítésmentes közegészségügyi ellátásának a lehetőségét. Szeptemberben a kabinet megszigorította a menedékkérelem beadásának a kritériumait, valamint bejelentette, hogy
2020 végéig 10 ezer migránst toloncol vissza Törökországba.
Októberben a parlament szigorította a menekültügyi törvényt, és megkönnyítette a visszatoloncolás lehetőségét. Novemberben pedig a kormány szigorította a határőrizeti rendszert. Idén januárban a kormány bejelentette egy úszó kerítés építését Leszbosz szigete mentén, hogy így szorítsák vissza az illegális migrációt. Februárban pedig a parlament törvényt fogadott el a migrációval foglalkozó nem kormányzati szervezetek szabályozásáról.
Az elmúlt napok eseményei egyértelműen felgyorsították a görög migrációs helyzet megváltozását.
Mind a szigeteken, mind a szárazföldön nagyon erőteljes védekezésbe kezdett Görögország az illegális bevándorlókkal szemben.
A bevándorláspárti NGO-kat sok helyen maguk a görög állampolgárok támadták meg, míg a hivatásos rendvédelmi szervek folyamatos összecsapásokat vívnak a görög-török határ mentén lévő több tízezer illegális bevándorlóval szemben.